Soltész Márton 1987-ben született Budapesten. Író, irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa (2013-2016), majd a Kertész Imre Intézet munkatársa (2017-2018). A Károli Gáspár Református Egyetemen előbb magyar, majd irodalom- és kultúratudomány szakon szerzett diplomát; 2015-től az irodalom- és kultúratudományok doktora. 2009 óta kiadói szerkesztőként, emellett 2011 őszétől a PoLíSz folyóirat rovatvezetőjeként, 2012-től a lap megszűntéig társfőszerkesztőjeként dolgozott. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politikaelméleti doktori Iskolájának hallgatója. Főbb kutatási területei: Csalog Zsolt élete és munkássága; a XX. századi magyar- és világirodalom poétikai tendenciái; illetve a pártállami korszak irodalomtörténet-írása. Kötetei: Felhasznált irodalom (esszék, tanulmányok, Kortárs Kiadó, Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa, 2012) Működés (esszék, tanulmányok, Kráter Kiadó, 2013) Csalog Zsolt (monográfia, 2015). Ideológiák horizontváltása. Fejezetek a magyar irodalom háttértörténetéből (esszék, tanulmányok, Orpheusz Kiadó, 2018); Csalog Zsolt:Hogyan kell forradalmat csinálni: Heltai György portréja, s. a. r., szerk., jegyz., bev. Soltész Márton (Magvető Kiadó, Tények és Tanúk sorozat, 2018). Ösztöndíjas témája Szabó Magda életműve, kiinduló kérdései pedig a következők. Hogyan lett az Újhold költőjéből a Kádár-rendszer prominens írója? Milyen szakmai és emberi szálak kapcsolták a köztudottan Ottlik Géza és Nemes Nagy Ágnes legszűkebb baráti köréből induló Szabó Magdát utóbb Aczél Györgyhöz, Nagy Péterhez, Király Istvánhoz, Sőtér Istvánhoz és a szocialista irodalom- és kultúrpolitika más vezéregyéniségeihez? Miért jelentett a „politikai szisztémaváltás” 1956-ban és 1989-ben egyaránt megrázkódtatást az írónő számára? S hogyan bontakozott ki e válságokból mindannyiszor egy újabb és újabb sikertörténet (az ötvenes évek végén a Freskóval, majd 1990-ben A pillanattal)?