Munkámmal egy a közös kulturális és épített örökségünk részét képző, ugyanakkor pusztulófélben lévő épületegyüttesre és az azt életre hívó rendkívüli személyiségre szeretném felhívni a figyelmet.
A Szent György-hegyen álló kápolnát és remetelakot az ötvenes években építette saját kezűleg elvonulása helyszínéül a rendszerrel szövetkezni nem kívánó egyházfi. Ezzel pedig akaratlanul is nyomott hagyott az építészet lokális történetében. Hiszen amit terv és engedélyek nélkül, saját forma-és arányérzékének teret adva létrehozott most is ott áll, kézzel fogható. „Aki járt már a kápolnánál, tudja, hogy ennél fenségesebb, szakrálisabb hely kevés van az országban.” (Nagy Káli Könyv) De sajnos az ideje véges, a természet lassan visszaveszi, ami az övé.
Az építészeti dokumentálásban, a meglévőségek megfelelő érzékenységű kezelésében hallgatói éveim alatti népi építészet felmérő táborok résztvevőjeként, később főleg műemléki rekonstrukciókkal foglalkozó tervezőirodák munkatársaként, majd keszthelyi és balaton-felvidéki magántervezői tevékenységem során szereztem tapasztalatot. Célom az Ify-kápolna épületcsoportjának felmérése, dokumentálása és az elpusztult épületrészek tervi rekonstruálása mellett a védetté tétel lehetőségeinek feltárása. Ify Lajos egykori Szent György-hegyi otthonát - helyi értékmentő közösségekkel is konzultálva - méltó funkcióval szeretném ellátni, melyhez tervdokumentáció és makett készül.
Az épített környezet, a régebbi korok építészete és annak vizsgálata mindig is érdeklődési körömbe tartoztak. Jómagam Balassagyarmaton jártam gimnáziumba, Pécsett diplomáztam építészként 2010-ben, később kályha- és kemenceépítő szakképesítést szereztem. Majd Egri, miskolci, keszthelyi vargabetűk után végül a Balaton mellett telepedtem le családommal, és a P8 Műhely nevű pécsi-keszthelyi építésztársaság tagjaként dolgozom építészként és kísérletezem alkotóként.