Baráth Áron vagyok, képzőművész. 2006-ban végeztem a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és azóta tevékenykedem a szakmában. Egyéni kiállításaim mellett, részt vettem számos itthoni és külföldi csoportos kiállításon.
A festészet jelenti számomra az abszolútt szabadságot, melyben a legjobban fel tudom magam oldani. Az absztrakt és a figuratív ábrázolás áll hozzám a legközelebb. E két világ munkáimban vagy teljesen független egymástól, vagy szerves együttest képez.
Fontosnak tartom érezni egy munkában a művész jellemét, gerincét, anélkül nem tartom hitelesnek. A hordózó, bármi is legyen az, egyfajta tükör az alkotó felé, melyen a legbensőbb érzelmeit is érezhetővé teheti. Mint alkotásban, mint technikában nem léteznek határok, sőt talán ettől válik az egész oly szabaddá, merésszé. Az improvizációnak is nagy szerepet tulajdonítok, hisz az egyfajta rögtönzött (nem átgondolt) reflexiója az alkotó énjének, egyben talán a legőszintébb is. Ebből kifolyólag az emberi gesztust érzem a legkifejezőbbnek egy alkotásban.
A technika, anyaghasználat manapság igen tág lehetőséget biztosít egy alkotó számára. Jómagam is szeretek kísérletezni, sőt ezekből születnek néha a legmeglepőbb munkák, melyek idővel újabb és újabb kérdéseket vetnek fel és jelentik a folyamatos játékot.
Munkáim fő inspirációs forrása a hangulat, melyet a zene tesz teljessé.