Földi Viktória
népművészet
Bemutatkozó

1982-ben születtem a Mátra lábánál, Erdőkövesden. Gyermekkoromban sokat beszélgettem idős emberekkel, akik meséltek családjukról, életsorsukról. A kézimunkázás alapjait kislányként sajátítottam el. Gimnáziumi tanulmányaimat képzőművészet tagozaton folytattam. A Miskolci Egyetem Kulturális Antropológia szakán diplomáztam. Szakdolgozatomnak témája Erdőkövesd lokális és kulturális emlékezetének kutatása volt. 2009-ben jelent meg önálló könyvem Erdőkövesd arisztokratái, A település és az Orczy család története címmel. Szülőfalum történetét 19 éve kutatom. A sajátos múlttal rendelkező falu néphagyománya a Palócföld egy részét reprezentálja. A tudományos kutatómunka mellett az alkotói tevékenység mindig az életem része volt. A Dobó István Vármúzeumban múzeumpedagógusként dolgozom, ahol az egri és palóc viseletről is tartok foglalkozásokat. Műtárgyak alapján viseletmásolatokat készítettem. Kislánykorom óta foglalkoztat a babakészítés. Három évvel ezelőtt alkottam meg az első népviseletes papírmasé babámat. Az Országos Baba és Mackókészítési versenyen II. és III. helyezést értem el.  

Az MMA ösztöndíjas időszak alatt szeretném bemutatni a népviselet változását 1850-1950 között Erdőkövesden a babákon keresztül. Célom felkelteni az érdeklődést a népviseletek iránt és tovább örökíteni azt.Úgy gondolom, hogy a népviseletes babák fel tudják idézni a régen élt emberek életét. A baba mesélni tud a múltról, környezetének kultúrájáról, ünnepi- és hétköznapokról. Hogy mesélni tudjon alkotóként ismerni kell azt a kort, amelynek tagja volt. Megelevenedik általuk a múlt, példát tud mutatni a jövő számára, helyi identitást formáló szerepe lehet. A palóc kultúra ismertetőjegye a népviselete, amely kifejezi az életkort, a társadalmi csoporthoz tartozást. A babákra ilyen komplexitással tekintek. Az elkészült babákat a közösségben lévő hagyomány, az írásos források, az emlékezetben és a családi fotográfiákon élő viseletek fogják meghatározni.

Iskolák
Ez az adat nem- vagy csak regisztrált felhasználók számára nyilvános.
Jelenlegi munkahely
Ez az adat nem- vagy csak regisztrált felhasználók számára nyilvános.
Lakcím
Ez az adat nem- vagy csak regisztrált felhasználók számára nyilvános.
Levelezési cím
Ez az adat nem- vagy csak regisztrált felhasználók számára nyilvános.
Portfóliók (1)
Hírek, események
  • „…Mikor a forrásnál Kövesden sétáltál…”

    2023. 02. 25., 15:00:00 — 2023. 02. 25., 17:00:00
    népművészet
    Erdőkövesd története a 18-20. században - előadás
  • Lénárt Melinda viselete 1927-ből

    2022. 12. 15.
    népművészet
    Lénárt Melinda viselete
  • Lénárt Melinda viselete babán

    2022. 12. 15.
    népművészet
    Viseletrekonstrukció
  • Göböly Erzsébet viselete babán

    2022. 12. 15.
    népművészet
    Viseletrekonstrukció
  • Göböly Erzsébet viselete 1918 körül

    2022. 08. 16.
    népművészet
    Szekeres Károlyné, Göböly Erzsébet viselete
  • Piret de Bihain Antoinette látogatása Erdőkövesden

    2022. 08. 03., 13:14:00 — 2022. 08. 03., 13:14:00
    népművészet
    Erdőkövesd neve az Orczy család történetével kapcsolódik össze, de a településen más nemesi családok is jelentős szerephez jutottak.
  • Dancza család

    2022. 04. 13.
    népművészet
    A Dancza család története Erdőkövesden, fiatal lányok viselete.
  • Szokásváltozások-Hagyomány és megújulás konferencia

    2021. 11. 12.
    népművészet
    A Dobó István Vármúzeum és az MTA Miskolci Területi Bizottsága (MAB) Néprajzi és Kulturális Antropológiai Munkabizottsága, Szokásváltozások - Hagyomány és megújulás című konferenciája
  • „Fehér asszonyok”- A gyászruha színe a településen

    2021. 10. 21.
    népművészet
    Egy régi palóc népszokás
  • Heves megyei babák a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében

    2021. 08. 18.
    népművészet
    Heves megyei népviseletes textil babák
  • Népviselet emlékei a település sírkövein

    2021. 03. 07.
    Napjainkban 27 síron jelenik meg az elhunytakat ábrázolása. Ezek közül 9 képi ábrázolás tud számunkra mesélni a település viseletéről. A II. világháború előtti időkből 2 férfi sírja őriz elméket polgárosult viseletükről. A női ábrázolásokon a háború utáni időkben is láthatjuk a népviselet emlékeit.
  • Orczy Istvánné Lipthay Ágota "A legjobb anya emlékére"

    2020. 12. 21.
    népművészet
    A Dobó István Vármúzeum Agria Évkönyvében megjelenő tanulmány