Budapesten születtem 1987-ben. Egyetemi tanulmányaimat a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán (2008-2013), doktori tanulmányaimat pedig a PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában végeztem (2014-2017). Doktori disszertációmat (Az elbeszéléstechnikai sajátosságai Szabó Magda korai regényeiben) 2020 októberében védtem meg. 2013 óta publikálok tanulmányokat, kritikákat és recenziókat különböző irodalmi folyóiratokban, illetve filmkritikákat különböző online felületeken. Fő kutatási területem és disszertációs témám Szabó Magda prózaművészete; e kutatás keretében főként az írónő korai műveinek (Freskó, Az őz, Disznótor, A Danaida, Mózes egy, huszonkettő, Katalin utca) narratológiai sajátosságaival foglalkoztam, melyekre korábban kevés figyelmet fordított a recepció, de más huszadik századi alkotók (Sylvia Plath, J.R.R. Tolkien, Kolozsvári Papp László) műveiről is jelentek meg elemzéseim.
Az ösztöndíj keretében Kaffka Margit prózaművészetét és recepcióját szeretném kutatni. Választásom azért esett erre az életműre, mert az írónő prózai műveinek – az életmű remekműveként számon tartott Színek és évek kivételével – narratológiai-poétikai jellemzőiről eddig csak elvétve születtek elemzések, márpedig ezek nélkül nem lehet érdemben beszélni róluk. Ebből adódóan mindenképpen szükséges a prózai művek szövegközeli elemzéseken keresztüli újraolvasása, valamint Kaffka recepciójának áttekintése a befogadói értékelés - különös tekintettel a Kádár-korszakra - irodalomtörténeti folyamatának feltérképezéséhez. Ezen túlmenően szeretnék foglalkozni az írónő meséivel, novelláival, irodalomszemléletével, a regényeiből készült filmes és színpadi adaptációkkal, továbbá szeretném összevetni a műveiben alkalmazott narrációs technikai eljárásait Németh Lászlóéval és Szabó Magdáéval, akiknek irodalmi elődjeként Kaffkát tartotta/tartja számon az irodalmi recepció.
A kutatási eredményeimet egy tanulmánykötetben szeretném majd publikálni.