A Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar hangversenye

2020. 03. 01.
zeneművészet
Pesti Vigadó
A hangversenyen Robert Schumann és Wolfgang Amadeus Mozart egy-egy remekműve csendül fel.

A koncert első részében Robert Schumann II. szimfóniája hangzik fel, melyet a szerző élete egyik válságos időszakában, 1845-46-ban komponált, és melyről később azt nyilatkozta, hogy rossz állapotban volt, amikor írni kezdte, és mire befejezte, lett csak ismét önmaga. Valóban, a szimfónia mintha a szerző érzelmi-pszichikai állapotát ábrázolná és gyógyulásának tükre lenne. Egyik alapvető momentuma a sötétből a fény felé törekvés, amely jelen van a Schumann számára olyan példaértékű művekben is, mint Beethoven Fideliójában, valamint 5. és 9. szimfóniájában. A szerzőt ért másik fontos hatás a zenei múlt irányából érkezett: Schumann ebben az időben feleségével, Clarával együtt behatóan tanulmányozta Bach stílusát. Nem az ihletet várta, mint korábban, hanem tudatosan fejlesztette zeneszerzői készségeit, és ennek részeként rendszeresen írt ellenpont-gyakorlatokat.

Hangversenyünk másik szerzője, Mozart egy fél évszáaddal korábban szintén tanulmányozta Bach művészetét, mely rá is termékenyítőleg hatott. A c-moll mise keletkezéséről tudjuk, hogy Mozart házasságáért hálából fogadalmat tett, hogy misét komponál. Korábbi miséitől eltérően nagyszabású “kantáta-misét” tervezett. Még 1782 júliusában fogott hozzá a mű megírásához, és a következő év májusáig dolgozott rajta, de nem készült el vele. A mise végül töredékes maradt: a Kyrién és Glorián kívül a Sanctus és Benedictus készült el, a Credóból csupán az első két tétel (“Credo in unum Deum” és “Et incarnatus”), az Agnus Deiből pedig semmi. A mű keletkezése idején Mozart figyelme a barokk szerzők felé fordult, több Bach-fúgát lemásolt, komponált egy szvitet és számos fúgát is. A c-moll mise Mozart első nagyobb kompozíciója, amelyen nyomot hagyott a Bach és Händel művészetével való megismerkedés. Részben e találkozásnak tulajdonítható Mozart megnövekedett érdeklődése az ellenpont iránt, de talán ennél is fontosabbnak tűnik, hogy egyfajta archaizáló hangvétel jelenik meg Mozart zeneszerzői palettáján.

A c-moll mise meglévő tételeit – két új áriával kiegészítve – Mozart 1785-ben újra felhasználta a bécsi Tonkünstler-Sozietät hangversenyére komponált kantáta, a Davidde penitente (K. 469) zenéjéhez.

Csereklyei Andrea – szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia – mezzoszoprán
Papp Balázs – tenor
Blazsó Domonkos – basszus

Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Vezényel: Hollerung Gábor

  • Construma és OTTHONDesign 2020

    2020. 10. 07., 15:35:00 — 2020. 10. 11., 17:00:00
    építőművészet iparművészet és tervezőművészet
    A szakvásárok új időpontja 2020. október 7-11.
  • Cezanne-tól Malevicsig / Árkádiától az absztrakcióig

    2020. 10. 01., 08:14:00 — 2021. 02. 28., 08:14:00
    képzőművészet
    A 2020 őszén nyíló újabb kiállítás Paul Cezanne és több jelentős, klasszikus avantgárd művész kapcsolódási pontjait vizsgálja.
  • Design Hét 2020 - Tartsd körforgásban!

    2020. 10. 01., 00:00:00 — 2020. 10. 11., 00:00:00
    építőművészet iparművészet és tervezőművészet
    A Design Hét Budapest fesztivál idén a körforgásra, a ciklikus szemléletre koncentrál, és ezzel együtt egy olyan modellre, amely elősegítheti a világ élhetővé tételét.
  • Contextile: "Places of Memory"

    2020. 09. 05., 00:00:00 — 2020. 10. 25., 00:00:00
    iparművészet és tervezőművészet
    Contextile 2020 - Kortárs Nemzetközi Textilművészeti Biennálé "Places of Memory"
  • HAYDN: Die Sieben Letzten Worte unseres Erlösers am Kreuze

    2020. 08. 28., 19:00:00 — 2020. 08. 28., 21:00:00
    zeneművészet
    PURCELL Kórus, Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara, Vashegyi György