A Néprajzi Múzeumban újonnan előkerült iráni műtárgyak azonosítása és feliratainak fordítása

2020. 08. 13.
művészetelmélet
Néprajzi Múzeum
Sárközy Miklós részt vesz a Néprajzi múzeum perzsa vonatkozású műtárgyainak azonosításában és feliratainak fordításában.

1924-ben sajátos gyűjtemény került a Néprajzi Múzeumba: a Keleti Múzeum által átadott letétemény egyszerre volt néprajzi és áruminta-gyűjtemény, illetve oktatási szemléltetőeszközök tára, amely híven tükrözi a 19-20. század kereskedőinek és kutatóinak elképzeléseit a keleti, illetve balkáni ízlés mibenlétéről. Ugyanis a gyűjtemény létrejöttét olyan profitelvű okok szolgáltatták eleinte, amelyek mentén a századfordulón működő Keleti Kereskedelmi Akadémia tanárai és diákjai próbálták megérteni, mit is érdemes áruba bocsátani az érintett területeken. A korábbi tapasztalatok szerint az ízlésüktől eltérő portékát nem szívesen vásároltak a helyiek, ezért indokoltnak látszott tanulmányozni az azokra jellemző színvilágot, ornamentikát és díszítőmotívumokat. A gyűjtések 1890-ben kezdődöttek meg az akadémia által szervezett tanulmányi kirándulások és üzleti utak keretei között. A Közel-Keleten, Indiában és a balkáni térségben gyűjtött használati tárgyak, kerámiák, fémipari termékek, viseletek, hímzések, szőttesek és lakástextíliák 1913-ben kerültek először kiállításra a Keleti Múzeumnak keresztelt kiállítótérben. Kunos Ignác igazgató – aki eredetileg a török nyelv professzoraként került az akadémiára – mindvégig lelkes szerepet vállalt a Keleti Múzeum ügyében: a legszorgalmasabb gyűjtők közé tartozott, s ő kérte fel Györffy István néprajzkutatót is a muzeális gyűjtemény rendezésére és kategorizálásra.
Egy évtizednyi viszontagság, intézményi optimalizálás és költözések sora után a gyűjteményt végül a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán, a későbbi Néprajzi Múzeumban helyezték el. Jelentős részét nyilvántartásba vették az Európa- és Ázsia-gyűjtemények korábbi muzeológusai, azonban a fennmaradó tárgyak csupán az idei költözéselőkészítési munkálatok során került elő. Szerencsére nem csupán újabb tárgyakra bukkantunk, de a múzeum archívumának munkatársai megtalálták az egykori teljes átadási jegyzéket is, amely alapján legalább a tárgyak nevét és származási helyét ismerjük.
A 2020.53.28 leltári számú papírmaséból készült, lakkozott tolltartó is a Keleti Múzeum letétjében pihent elrejtve lassan egy évszázada. Ismereteink szerint a Qádzsár-kori Perzsiából (1796-1925) származik, amely időszakot amolyan perzsa „hosszú 19. századnak”, az iráni történelem utolsó premodern korszakának tekintik. Nem mellesleg pedig a perzsa lakkművészet virágkorának is. A perzsa lakkmunkák azonban nem kínai, japán vagy koreai értelemben vett lakkfestmények, ahol a művet a tárgy testére felvitt különféle lakkrétegek alkotják, hanem technikájukat és funkciójukat tekintve inkább egy mosható, vízzáró bevonatot képeznek az alapfelületen.
A lakkmunkák népszerű ajándéktárgynak számítottak a 19. századi Perzsiában, a tolltartók tematikái pedig különösen széles skálán mozogtak: ismert európai festmények, híres emberek, a világ nagy port kavaró szenzációi, egzotikus tájak és ősi perzsa regék egyaránt díszíthették a miniatűr felületeket. Azonban a jelen tárgyat díszítő perzsa nyelvű felirat, egy kedves – talán alkalmi – vers egészen kivételesnek mondható. Szerzőjét, ahogy a tolltartó tulajdonosát sem ismerjük, de elegáns ízléssel és nemes erényekkel bírtak, annyi bizonyos.
A verset Sárközy Miklós iranista tolmácsolásában közöljük, akinek ezúton is köszönjük a történészi és fordítói segítséget.

این قلمدان پند شاهانست که به نقش و نگاریشانست
به سرمسند امیر و وزیر جلوه ده همچو ماه تابانست
هر که گیرد از این قلم به دست با همه عز و جاه و سامانست
'Ez a tolltartó a királyok tanácsa, amely az ő képükkel és festményükkel készült.
Az amír és a vezír irata élén áll, világosságot adó, mint a ragyogó hold
Bárki, aki ebből a tolltartóból tollat vesz kezébe, minden nagysággal, nemességgel és gazdagsággal eltelt személy az.'

Sajnos, a tárgyban tollat nem találtunk, de bízunk benne, hogy pusztán a tolltartó érintése is felruház bennünket e tulajdonságok mindegyikével.
Boglárka Mácsai, muzeológus

Forrás: https://www.facebook.com/neprajzimuzeum/posts/3550095278352039?__tn__=K-R

A hírben bemutatott műtárgy mellett további, a Néprajzi Múzeumban nemrég előkerült  iráni eredetű műtárgyak azonosítása is folyamatban is van.

  • Színészmesterség - színész a színpadon - - - Beszédtechnika & Színpadi mozgás & Ének & Színészmesterség - - - Michael Chekhov Acting Technique®

    2024. 02. 17., 09:00:00 — 2024. 03. 03., 21:30:00
    színházművészet
    Az intenzív kurzus elvégzése során egy-egy monológon keresztül teremtheti meg mindenki karaktere egyedi atmoszféráját. A folyamat a képzelet és a mozgás tudatos alkalmazására épül, amely az élet bármely más területén is alkalmazható eszközzé válik (nem csak színpadi körülmények között).
  • Danubia 30

    2023. 12. 30., 19:30:00 — 2023. 12. 30., 22:30:00
    zeneművészet
    Harminc évnyi zenei utazás, ünnep, összefoglalás és egyben programismertetés a következő harminc évre - ez a Danubia Zenekar születésnapi koncertje.
  • Kripta - monológszínház műhelybemutató

    2023. 12. 19., 19:30:00 — 2023. 12. 19., 20:15:00
    színházművészet
    Mi lenne, ha csak 3 percre is, de visszatérhetnénk, hogy elmondjunk mindent, ami fontos volt - a halálunk előtt?! - Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak c. műve alapján
  • A fény és gesztusa - Tárgy- és fényanimáció & Mihail Chekhov Acting Technique®

    2023. 12. 16., 10:00:00 — 2023. 12. 17., 19:30:00
    színházművészet
    A résztvevők a fény képzőművészeti és előadó művészeti vetületeivel ismerkedhetnek meg a tárgyalkotás és tárgyanimáció folyamatában a Mihail Csehov technika segítségével kutatva és felfedezve annak atmoszféra és karakter teremtő/formáló erejét, lehetőségeit.
  • A diótörő

    2023. 12. 15., 16:00:00 — 2023. 12. 15., 19:00:00
    zeneművészet
    Csajkovszkij: A diótörő – teljes balettzene Cserna-Szabó András Diótörő-parafrázisával