A teremtő inspiráció szemléleti közege - a múzeumi élmény jelentősége a személyiségfejlődésben

2021. szeptemberében egy művészetelméleti tanulmányom, a múzeumi művészi élmény témakörében, a következő tartalommal:

Az általános műveltség bővítésének lehetőségével a felnőttképzés az egyén számára olyan saját célú tevékenységet biztosít, amely a személyiség kiteljesedésével és az ehhez kapcsolódó örömmel párosul. Az oktatáskutatás ennek társadalmi előnyeit, az egyén társadalomra való reagálásának differenciálódását hangsúlyozza. A múzeumandragógia a befogadó szempontjának kiemelt figyelembevételével és a művészet múzeumi közvetítési közegének strukturálásával művészetelméleti és művészetpszichológiai megfontolások gyakorlati párhuzamát adja, és olyan szignifikáns elméletekhez illeszkedik, mint az analitikus pszichológia öt lépcsős személyiségfejlődési (individuációs) modellje. Ennek néhány kapcsolódási pontját szeretném felidézni, ú.m. a műalkotások szimbólumhasználatának kulturális jelenségként való értelmezése, a művészet mint kulturális-spirituális esemény, a „Hagyjuk, hogy hasson ránk”-elv, a művészet ösztönös folyamat-voltának elismerése, a műalkotás autonómiájának feltételezése, vagy hogy a befogadás különleges élménye során a befogadó hogyan rezonál az alkotás lényegével. A teremtő inspiráció olyan finom, belső folyamatokat indít el a művészben, amelyek szuggesztív erővel törnek be a tudatba. Ha a befogadó észleli ezt a műalkotásban, akkor ez az élmény nagyban hozzájárul személyiségfejlődéséhez, és a fokozatosan tudatosuló tudattalan folyamatok műalkotásbeli ösztönös felismerésével elindulhat az individuáció útján. A műalkotások szemlélési lehetőségének biztosításával a múzeumok a lehető legjobb teret biztosítják ahhoz, hogy ezeket a felismeréseket bárki bármikor megtehesse.

Az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságának támogatásával készült elektronikus kötet a https://pulszky.hu/public/jam_muzandra19_ebook.pdf linken hozzáférhető és ingyenesen letölthető.