„a terv: irodalmi napilapot csinálni”
2022. 09. 07.
Magyar Művészeti Akadémia – Pesti Vígadó
Az Illyés 120 konferencián az MMA ösztöndíjasa, Kodolányi Judit is előadott
A Magyar Művészeti Akadémia székházában 2022. szeptember 7-8-án Illyés Gyula születésének 120. évfordulója tiszteletére megrendezett konferencián elhangzott Kodolányi Juditnak, az MMA ösztöndíjasának előadása is, „a terv: irodalmi napilapot csinálni” címmel. Az előadás az Illyés Gyula Naplójegyzetek 1929–1945 kötetének digitális kiadását célzó projektjéhez kapcsolódik. Az előadás alapjául szolgáló kutatás Illyés Gyula Naplójegyzeteit és más, a korszakban keletkezett szövegeit forrásként használva részletesen vizsgálja az író döntéseit és irodalom-közéleti szerepvállalását motiváló tényezőket.
Illyés Gyula pályájának irodalomközéleti szempontból az egyik legaktívabbb időszaka volt az 1930-as évek elejétől az 1940-es évek végéig tartó két évtized, amelynek során több folyóirattal is szoros kapcsolatba került. A Válasz és a Nyugat szerkesztőjeként tapasztalatokat szerzett különféle szerkesztési elvekről és gyakorlatokról, amelyeket azután kamatoztatott vagy éppen meghaladott, amikor később a Magyar Csillag főszerkesztőjévé vált. Mind Illyés pályája és személyisége, mind a magyar irodalmi sajtó története szempontjából izgalmas az út, amelynek során Illyés az 1930-as évek elején vallott irodalomszemléletétől eljutott a Magyar Csillag szerkesztéséig. Az előadás ennek a folyamatnak egy kiemelt időszakát vizsgálja meg részletesen, 1939 januárját, amikor felmerült a lehetőség, hogy Illyés átvegye a Pesti Napló főszerkesztői feladatit. Az eseményekről Illyés naplójából és visszaemlékezésekből nyerhetünk információkat, melyek feltárják az írót mozgató motivációkat, Illyés ambivalens, az irodalomközéleti szerepvállalást és az alkotó írói munkát egyaránt előnyben részesítő attitűdjét, és az esetnek az adott helyzeten túlmutató politikatörténeti és sajtótörténeti vonatkozásait. Forrásaink kritikus újraolvasása és elemzése egyúttal rávilágít az Illyés Gyula hagyaték gondozásának, a hagyatékban található, még kiadatlan kéziratok szövegkorpuszba illesztésének és új, szövegkritikai kiadások készítésének aktuális kérdéseire is.