A tervezés kezdetei, viola da gamba, cselló hibrid

2019. 11. 06.
iparművészet és tervezőművészet
Budapest
Négy munkából álló ösztöndíj programomat az általam megálmodott viola da gamba-cselló hibrid tervezésével kezdtem el.

A kezdeti strádium nem annyira látványos. Mivel nem vagyok hangszerész, rengeteg előtanulmány, információ és anyaggyűjtés szükséges a hangszer elkészítéséhez. Ezért elszegődtem Vajdovich Árpád Géza (nagybőgő és basszusgitár előadóművész, hangszerkészítő) és Baksa Péter (nagybőgő és basszusgitár előadóművész, zenetanár) kollégáim, barátaim mellé „CAD hangszerkészítő inasnak”. Jelenleg az ő elektronikus nagybőgő terveiket építem meg három dimenzióban virtuálisan, és adom hozzá kreatív ötleteimet, beleértve minden egyes alkatrészt a hangolókulcstól kezdve a hangszertesten, nyakon keresztül a támasztólábakig és körtékig. Ezáltal rengeteget tanulok a hangszer felépítéséről.
(Miért is a nagybőgő? Sokan nem tudják, de a vonósok közül a hegedű, a brácsa és a cselló nem a viola da gamba leszármazottja, hanem a fidulából és a lírából fejlődött ki. A nagybőgő viszont egyenes ági leszármazottja a viola da gambának, olyan szinten, hogy állítólag az első nagybőgőket basszus viola da gambákból alakították át.)

A viola da gamba jelentése térdhegedű, ami a hangszer tartására utal. A fidula és a rebec kereszteződésével jött létre. Öt vagy hat - a tenor hét - húros, az alsó fekvésekben bundozott vonós hangszer.

A szimfonikus zenében a központi szerep mai napig a vonós hangszereké. Ez a tipikusan európai trend a 16. században alakult ki, nagyrészt a viola da gamba által. A korabeli zenei esztétika egységes hangzásképet igényelt, és a gamba volt az első vonós hangszer, amely teljes hangszercsaláddá bővült (szopranino, szoprán, alt, tenor, basszus, kontrabasszus, szubkontrabasszus). Akkoriban a diszkant (szoprán), alt-tenor és basszus hármas volt elterjedt.
A gamba nem kvint hangolású, mint a hegedűk családja, hanem kvart, középen terc. Ezzel inkább a lanthangolásnak felel meg. Másrészt a hangszer fogólapja kromatikusan bundolt. Meglepő, de ezek nem fém bundok, mint a gitárnál, hanem bél húrok, amiket szükség esetén maga a zenész kötöz újra a fogólapon, mivel idővel elkopnak. Ez a két legnagyobb különbség.

A viola da braccio megszületése kb. az 1620-as évekre tehető, Északnyugat-Itáliában. Itt már nincsenek bundok és a fogás sem kromatikus, hanem diatonikus. Tehát gyakorlatilag megszületett a cselló és a hegedű.

Ennek ellenére a gamba még a 17. század végéig népszerű hangszer maradt, mivel a hegedű hangját akkoriban közönségesnek, ricsajosnak, az akkori „szórakoztató” zene hangjának tartották a viola da gamba „nemesebb” hangjával szemben. De amiatt is, hogy a korabeli szemlélet szerint a kvint hangolás túlzottan „egyszerű” volt. Antonio Stradivari (1644-1737) még készített viola da gambákat, de Olaszországban az utolsók között. Németországban, Franciaországban és Angliában is a 17. század végéig készítették a hangszert, de már zeneműveket egyre kevésbé írtak rá.

Érdekes hibrid volt a viola bastarda, amely a gamba és a hegedű hangolásának keveréke, rezonáns húrokkal. Feljegyzések szerint itt már megjelentek az acél és sárgaréz húrok a bél húrok helyett. Ebben az időszakban kezdett terjedni az opera műfaja, valamint a nagy zenekarok a kis létszámú kamaraegyüttesekkel szemben. Még egy adalék, hogy volt királyi udvar, ahol az udvari zenekaron kívül tiltották a nagy létszámú zenekarok létrehozását. Ez a szigor is gyorsan enyhült. Nagyon fontossá vált a hangerő. A viola da gamba bélhúrjaival halknak bizonyult az addig ricsajosnak titulált, olasz divatos hegedűcsaláddal szemben, amely fém húrjaival és erőteljesebb, érzelmes hangzásával a nagy zenekari művek domináns hangszerévé vált. (Az 1800-as évek végén például nagy vitákat váltott ki a szaxofon, hogy hangkaraktere túlfűtött az erotikától, később az egyik legnépszerűbb fúvós hangszer lett. Tény, hogy az emberi hangkarakterhez az egyik legközelebb álló hangszer. A másik ilyen a cselló, tehát a maga korában érthető, ha érzelmességével idegenkedést váltott ki, népszerűsége azóta viszont töretlen.)

Ám szerintem méltatlanul elfeledett hangszer a viola da gamba, gyönyörű hangjával, összhangzatok lejátszására alkalmas vonótartásával és felépítésével. Diszkrét eleganciája nehezen összeegyeztethető a mai rohanó, ricsajos világunkkal. A kortárs előadóművészek között többen úgy közelítik meg, mintha egy csellón játszanának. Az autentikus hangzás viszont nagyon más lehetett, ehhez szerintem Jordi Savall játéka áll a legközelebb.

Mivel az általam megálmodott hangszer elektro-akusztikus, a hangerőnek semmi jelentősége nincs, azt a kierősítés mértéke határozza meg. Az akusztikus rezonátornak inkább a hangszín szempontjából van szerepe. Másrészt ez egy hibrid, egy érdekes kísérlet a jazz és fusion zenei stílusokhoz tervezve.

Az általam elképzelt hangszerről
            Egyes források azt állítják, Johann Sebastian Bach feltalált egy hangszert (bár vannak írások, amelyekben a hangszert Johann Nikolaus Forkel ötletének tulajdonítják).  A neve, viola pomposa. Hangolása a mai csellóénak megfelelő, C G d a, de az a felett még van egy e’ húrja. A hangszer viszonylag nagy, egy pánttal karon tartották játék közben, ami elég fárasztó lehetett, valószínűleg ezért nem is terjedt el széles körben. Szerintem a tenor brácsa is hasonló okokból tűnt el az általános használatból. Viszont a plusz húr miatt nagyobb hangterjedelmű, mozgékonyabb hangszer volt, mint a cselló, a gyors, magas futamokat nagyon kényelmes volt lejátszani. Ezek a csellónál is nagyon drámai hatásúak tudnak lenni, viszont a magas fekvéseket nem igazán egyszerű lefogni. A hangszert Johann Christian Hoffmann, lipcsei udvari hangszerkészítő, Bach jóbarátja készítette el.

Az én elgondolásom is hasonló. Meglepő, de mikor kigondoltam, még nem tudtam a viola pomposa létezéséről, de ez utólag jó érzés számomra, mivel igazolhatja, hogy az ötletnek van létjogosultsága.
           
A hangszerem a viola da gambával szemben nem kvart, középen terc, hanem végig kvint hangolású lesz. A C G d a húrok alul egy F,, felül egy e’ húrral egészülnek ki, tehát lent a kontra, nagybőgő, fent az alt, brácsa hangtartományba bővül. A cselló „fretless” fogólappal szemben bundos lesz (még eldöntendő, hogy kötözött bélhúrokkal, vagy fém bundokkal). A húrok valószínűleg műanyag magú, acéllal tekercselt húrok lesznek. Nagyon fontos, hogy a bundozás ne tegye tönkre ezeket idő előtt, mivel egy minőségi csellóhúr igencsak drága. Az F, és e’ húr is megoldható, mivel a Pirastro és a Savarez kitűnő gamba húrokat gyárt. A menzúra (rezgőhúr) hossz a csellóknál 680 és 700 mm között változó, a 680-at inkább csak elektronikus csellóknál használják, mivel ott indifferens az akusztikus hangerő. Én 680-ra gondoltam, mivel ez megegyezik egy basszus-tenor gamba menzúrahosszával (640-680 mm). A vonó tartása a gambáénak megfelelő. A test tömör fa, „teknő” mélyítéssel, a híd alatt rezonátorral, melyhez alulról csatlakozik az integrált pick-up mikrofon. A jelenleg kapható elektronikus csellók tömör testűek, ezeknek a hangkaraktere eltérő az elektro-akusztikustól, utóbbi felhang dúsabb. A híd zónacsavarokkal szabályozható magasságú lesz (ez is inkább nagybőgőknél elterjedt), lehetővé téve mind a húrmagasság és a szög egyszerű szabályozását. A kulcsszekrényben nem hagyományos ék feszítésű kulcsok, hanem csiga hajtású basszusgitár hangolókulcsok lesznek (Schaller), a nagy áttétel miatt könnyen hangolható és pontos, feleslegessé téve a húrlábnál a finom hangolót.
A hangszer beépített előerősítést, hangerő- és hangszínszabályozót fog tartalmazni, ezzel lehetővé téve az erősítő kimeneten kívül a fülhallgató és a mobil hangszórók használatát és bemenettel a mobil zenelejátszó kierősítését. Szeretném még a Bluetooth kapcsolatot is lehetővé tenni, mobiltelefonnal, fülhallgatóval, külső hangszóróval. Tehát ezzel a hangszer nem csak professzionális koncerteszköz, hanem a tanulást megkönnyítő szórakoztató eszköz is lenne, lehetővé téve az egyszerű rájátszást és improvizálást a már elkészült felvételekre.

Persze a munka összetett, de megpróbáltam tömören összefoglalni a koncepcióm lényegét. Köszönöm a figyelmet!

Irodalom:
John Henry Van Der Meer: Hangszerek, Zeneműkiadó, Budapest, 1988
baroquebass.com
www.violadagamba.it

  • Design Hét 2020 - Tartsd körforgásban!

    2020. 10. 01., 00:00:00 — 2020. 10. 11., 00:00:00
    építőművészet iparművészet és tervezőművészet
    A Design Hét Budapest fesztivál idén a körforgásra, a ciklikus szemléletre koncentrál, és ezzel együtt egy olyan modellre, amely elősegítheti a világ élhetővé tételét.
  • TENGRI - Szabados György - Kanalas Éva CD bemutató, Nemzeti Színház, Április 28-án 19 óra

    2020. 04. 28., 19:00:00 — 2020. 05. 01., 13:12:00
    népművészet színházművészet zeneművészet
    TENGRI címmel a NEMZETI SZÍNHÁZBAN mutatják SZABADOS GYÖRGY-KANALAS ÉVA Improvizációk Népdalokra című zenei alkotását! Április 28-án 19 órakor, MITEM Off
  • TENGRI - Szabados György - Kanalas Éva CD bemutató, Nemzeti Színház, Április 28-án 19 óra

    2020. 04. 28., 19:00:00 — 2020. 06. 01., 12:00:00
    népművészet színházművészet zeneművészet
    IMPROVIZÁCIÓK NÉPDALOKRA - TENGRI - Szabados György - Kanalas Éva CD bemutató, Nemzeti Színház, Április 28-án 19 óra Lemezbemutató koncert: Kanalas Éva - Ének, Benkő Róbert - Nagybőgő, Pozsár Máté - Zongora
  • Hangok és Szavak

    2020. 03. 27., 19:30:00 — 2020. 03. 27., 21:00:00
    színházművészet zeneművészet
    AGWeinberger gitárművész és Takács Bence Ervin versmondó-előadóművész improvizatív előadóestje, ahol a luppolásé a főszerep.
  • SZABADOS GYÖRGY Zongora- KANALAS ÉVA Ének , A tavaszi nap-éj egyenlőségre megjelenik a CD!

    2020. 03. 21.
    népművészet színházművészet zeneművészet
    Szabados György zongorajátéka, az improvizáció szőttes világa körül ölelte a hangom, elrepített az időtlen végtelenbe, hogy aztán ott magamra hagyjon, újból szülessen a dalom! A magyar népdal,az „árva végtelen” térben zendült,üzen a múltból a jövőbe,a pusztából a hegyekbe, hogy itt maradjon örökre!
  • Simon Zsolt József műhelymunkát tart a Észt Képzőművészeti Akadémia kerámia tanszékén.

    2020. 03. 16., 09:00:00 — 2020. 03. 19., 20:00:00
    iparművészet és tervezőművészet
    Urman Puhkas meghívására Simon Zsolt József műhelymunkát tart a Észt Képzőművészeti Akadémia Jakó Géza professzor alapította kerámia tanszékén.
  • Ünnepi díszhangverseny

    2020. 03. 15., 19:00:00 — 2020. 03. 15., 19:00:00
    zeneművészet
    Ünnepi díszhangverseny Berecz Mihály közreműködésével
  • Felolvasószínház Falussy Lilla HOLLÓK c. színművéből

    2020. 03. 14.
    színházművészet
    Felolvasószínház Falussy Lilla HOLLÓK c. drámájából Egy férfi és egy női hangra Az esemény után beszélgetés az alkotási folyamatról
  • Író-olvasó-találkozó Tiszakécskén

    2020. 03. 13., 17:00:00 — 2020. 03. 13., 19:00:00
    irodalom
    Tiszakécskén, a városi könyvtárban (Kossuth u. 40) 2020. március 13-án 17h-tól író-olvasó-találkozó.
  • KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ a FUGA-ban, tájépítész-hallgatók művészeti tereprendezéshez kapcsolódó alkotásaiból

    2020. 03. 12., 17:00:00 — 2020. 03. 12., 18:30:00
    építőművészet képzőművészet
    Kortárs Tereprendezés - Művészi terepplasztikák: kiállítás Eplényi Anna, MMA Művészeti Ösztöndíjas, egyetemi docens hallgatóinak munkáiból.
  • WORKOUT - a fine sense of patriotism / Kudász Gábor Arion önálló kiállítása

    2020. 03. 09., 18:00:00 — 2020. 04. 04., 18:00:00
    film- és fotóművészet képzőművészet
    Prágában minden hatodik évben megrendezik a Sokol Slet tömeggimnasztika találkozót. Több tízezren mutatnak be koreografált gyakorlatokat Csehszlovákia 100. évfordulójára készülve, hazafias jelképek és a szláv történelem alakjai is feltűnnek a sportos fiatalok között.
  • Rameau: Dardanus

    2020. 03. 07., 19:00:00 — 2020. 03. 07., 22:30:00
    zeneművészet
    Rameau: Dardanus, Orfeo Zenekar, Purcell kórus, Vashegyi György
  • V. ZeneVarázslat Nemzetközi Négykezes Zongoraverseny

    2020. 03. 04., 12:30:00 — 2020. 03. 08., 12:30:00
    zeneművészet
    Jubileumi ZeneVarázslat négykezes zongoraverseny Kaposváron 2020. március 4-8. között.
  • Vers-pingpong, improvizatív előadóest két hangra

    2020. 03. 03., 19:00:00 — 2020. 03. 03., 20:15:00
    színházművészet
    Lutter Imre Radnóti-díjas versmondó és rekorder előadóművész, valamint Takács Bence Ervin versben beszélgető improvizatív estje, ahol a közönségé a főszerep.
  • VOLTA New York 2020

    2020. 03. 03., 09:39:00 — 2020. 03. 08., 09:39:00
    képzőművészet
    A Léna'Roselli Galéria két magyar képzőművészt mutat be a Volta New York 2020 nemzetközi művészeti vásáron. Incze Mózes és Boldi munkái olyan valóságsűrítmények, melyek által a nézők számára a létezés új megélési és értelmezési útjai nyílnak meg.
  • A Belső könyvtár a Magyar Mozgókép Szemle versenyfilmjei között

    2020. 02. 27., 18:20:00 — 2020. 02. 27., 18:20:00
    film- és fotóművészet képzőművészet
    A Belső könyvtár című filmalkotás bekerült a nominált filmek közé. Így a filmalkotás vetítésre kerül a Magyar Mozgókép Szemlén a Corvin moziban és a Legjobb animációs film kategóriában jelölve van a Magyar Filmdíjra.
  • Nagy Gábor ROKONOK című fotókiállítása

    2020. 02. 27., 15:01:00 — 2020. 04. 03., 15:01:00
    film- és fotóművészet népművészet
    Nagy Gábor ROKONOK című fotókiállítása
  • Apja-fia Berecz András és fiai estje

    2020. 02. 26., 19:00:00 — 2020. 02. 26., 19:00:00
    népművészet színházművészet zeneművészet
    Az „Apja-fia” műsor arról ad számot, hogy egy mai családban mi marad apáról fiúra, tanítás, magyarázkodás nélkül, a puszta példával. A szó tanít, a példa vonz. Itt a terített asztal, a családi ünnepek, az együttlét - szakadatlan tanulási alkalom. A Kossuth-díjas népdal énekes, mesemondó kunhegyesi é
  • Szabados Árpád kiállítás

    2020. 02. 26., 09:20:00 — 2020. 02. 26., 09:20:00
    képzőművészet
    Szabados Árpád életmű kiállítása a REÖK-ben
  • Isten és a zene

    2020. 02. 25., 19:00:00 — 2020. 02. 25., 21:00:00
    zeneművészet
    A fiatal művészek sorozatának 2020-as második koncertjén többek között Bach, Mozart, Schumann és Schubert művei hangoznak el. Az est szakmai tanácsadója: Miranda Liu hegedűművész. Műsorvezető: Gombos László zenetörténész. Házigazda: Sajgó Szabolcs SJ.
  • "A vágy titokzatos tárgya"

    2020. 02. 25., 19:00:00 — 2020. 03. 20., 20:00:00
    képzőművészet
    Rabóczky Judit Rita és Verebics Ágnes kiállítása
  • Rabóczky Judit és Verebics Ágnes kiállítása

    2020. 02. 25., 19:00:00 — 2020. 03. 20., 20:00:00
    képzőművészet
    A vágy titokzatos tárgya" Rabóczky Judit Rita szobrászművész és Verebics Ágnes festőművész kiállítása.
  • Úz-völgye I. világháborús katonai fényképeken 2019. november 8.

    2020. 02. 25.
    film- és fotóművészet
    SZÁZÉVES FOTOGRÁFIÁKON ÚZ-VÖLGYE HÉTKÖZNAPJAI. A kiállítás a Székelyföldi Akadémia, Hargita Megye Tanácsa, Csíkszentmárton község önkormányzata és a Hargita Megyéért Egyesület együttműködése révén jött létre.
  • Gúgyela Tomás kiállításának megnyitója

    2020. 02. 25.
    képzőművészet
    A Magyar Képzőművészeti Egyetem meghívja Önt Gúgyela Tomás kiállításának megnyitójára. A kiállítást megnyitja Gálhidy Péter, szobrász.