A theatrum sacrum elemei a Kájoni-Hymnarium nagypénteki paraliturgikus tételeiben
A tanulmány Kájoni János (1629–1687) erdélyi ferences egyházzenész, orgonista, tudós polihisztor 1659 és 1677 között papírra vetett Hymnarium című gyűjteményét vizsgálja. A dolgozat következtetései: a Hymnarium lapjain olvasható öt olyan nagypénteki ének, amelyeknek Kájoni nem tünteti fel latin eredetijét. Kezdősoraik és terjedelmük: a Jaj, nagy kedven tartot szerelmes szülöttem… kezdetű egyszereplős Mária-siralom (12 vsz., Hymnarium, 123–124.); az O, draga szerelmünk, egyetlen őrőmünk… kezdetű, Mária és a contionator (prédikátor, licenciátus) két szerepére osztott planctus (7 vsz., Hymnarium, 177.); a ferences prédikátor által szónokolva énekelt O, nam ez volt amaz szomorusag napia… incipitű (34 vsz., Hymnarium, 251–253.) és a Regi peldazatok immaron be tőltek… kezdetű (22 vsz., Hymnarium, 253–254.) epikus passiós költemények, továbbá a Sirjatok en velem, o, ti magolj egek… kezdetű, Jézust sirató ének (6 vsz., Hymnarium, 167.). E költemények végigéneklik Jézus Krisztus szenvedéstörténetét, elmondják annak legismertebb ószövetségi előképeit és jelentős bennük a fájdalmas Szűz Mária alakja. Strófákra osztott, néhol nótajelzéssel ellátott népénekekről beszélünk, de szereplőkre (Jézus, Mária, Mária Magdolna, narrátor) bontható párbeszédek találhatók bennük. Ezeket az egyes szám első személyben énekelt részeket a narrátor–prédikátor versszakai vagy verssorai kötik össze, akik kemény szavakkal bűnbánat-tartásra intik azokat a hívőket, valójában nézőket, akik egyben az éneklői, színházi szemmel nézve előadói voltak ezeknek a 17. századi költeményeknek. Ezekben a lírai alkotásokban egybeolvad a népének, a misztériumjáték és a prédikáció műfaja. Véleményünk szerint ezen énekek esetében eredendően a zsolozsma egyes tételeiből származó, 14–15. századi hórásénekekre és itáliai laudákra visszavezethető, a 14–15. századi devóciós passiókkal és a 15–17. századi dramatikus prédikációkkal rokonítható, nagypénteki, párbeszédes felépítésű és egyben prédikációs jellegű, saját, csíksomlyói, paraliturgikus szokásról beszélhetünk. Ezt az a földrajzi tényező is alátámasztja, hogy a magyar nyelvterület más részeiről nem kerültek elő ilyen tartalmú és stílusú passiós alkotások, mint Csíkban, ahol a középkor óta folyamatos volt a katolikus vallásgyakorlat. A Kájoni által a Hymnarium lapjain papírra vetett magyar nyelvű nagypénteki énekeknek a szerkezete, epikus és egyben didaktikus tartalma, motívumrendszere, stílusa, frazeológiája, versmértéke és szótagszáma, rímképlete és a bűnbánattartást előmozdító célja egyértelműen a 18. században felvirágzott csíksomlyói passiójáték-előadások konkrét és egyúttal helybeli előzményének tekinthetők. Ezek az alkotások a láncszemek a 14–16. századi, elsősorban itáliai eredetű, Mária anyai kínjaira összpontosító devóciós passiók, a 15–17. századi dramatikus prédikációk és a 18. századi csíksomlyói passiójátékok között. Kájoni énekei közelebb állnak a késő középkori forrásvidékhez (dramatikus prédikáció, devóciós passió), mint az actusokra és scénákra, ritkábban statiókra vagy inductiókra osztott, 70–125 diákszereplős, a templom helyett immár színpadon bemutatott, 50–110 évvel későbbi, a gimnáziumi oktatáshoz és a Mária Társulathoz kötődő társaik. Arra sajnos nincsen adatunk, hogy ezeknek az énekeknek Kájoni János lett volna a szerzője, vagy egy meglévő, jellegzetesen csíksomlyói szokást vetett papírra 1677 előtt? A Hymnarium énekeinek tanúsága szerint mindenesetre Jézus Krisztus szenvedéstörténetének dramatikus bemutatását (vagy legalább párbeszédes, szentsír körüli, minden bizonnyal processziós eléneklését) Csíksomlyó esetében 50–60 esztendővel előbbre tehetjük az első passiójáték szövegének 1721-es dátumánál.
-
2024. 02. 17., 09:00:00 — 2024. 03. 03., 21:30:00színházművészetAz intenzív kurzus elvégzése során egy-egy monológon keresztül teremtheti meg mindenki karaktere egyedi atmoszféráját. A folyamat a képzelet és a mozgás tudatos alkalmazására épül, amely az élet bármely más területén is alkalmazható eszközzé válik (nem csak színpadi körülmények között).
-
ÚRISTEN, ZENE IS LESZ! - KOVÁCS MARCI ÉS A SZAKÉRTŐK KONCERTJE
2024. 01. 13., 19:00:00 — 2024. 01. 13., 22:00:00színházművészetMegannyi Mohácsi-előadás + 13 muzsikus + 78 színész + 1000 néző = 1 Kovács Marci & a Szakértők - koncert a Vígszínházban. -
Danubia 30
2023. 12. 30., 19:30:00 — 2023. 12. 30., 22:30:00zeneművészetHarminc évnyi zenei utazás, ünnep, összefoglalás és egyben programismertetés a következő harminc évre - ez a Danubia Zenekar születésnapi koncertje. -
Bágyi Balázs New Quartet koncert Balatonfüreden
2023. 12. 21., 19:00:00 — 2023. 12. 21., 22:00:00zeneművészetA koncerten az együttes "Decade" című lemezanyaga hangzik el -
Kripta - monológszínház műhelybemutató
2023. 12. 19., 19:30:00 — 2023. 12. 19., 20:15:00színházművészetMi lenne, ha csak 3 percre is, de visszatérhetnénk, hogy elmondjunk mindent, ami fontos volt - a halálunk előtt?! - Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak c. műve alapján