1893 az az év, amikor Bánffy megalkotja első irodalmi művét. A kisméretű iskolai irka nyomtatott címkéjén az Egy végrendelet következményei, újabb átdolgozás, 1893. III. felirat látható (Kolozsvári Állami Levéltár). A darabot bemutatják, először a Kolozsvári Nemzeti Színházban, 1894. február 23-án, A kapitány fogadalma címmel (Kolozsvári Színházi Archívum). 1895-ben ő maga is játszik Balthazár szerepében. A Budai Színkörben előadott változat ugyanezt a szövegkönyvet veszi át (1894. szeptember 18.). A kapitány fogadalma szövegkönyve Az özvegy hitvestársak címen szerepel az OSZK Színháztörténeti Tárában (SZSZ 285. p.).

„Pedig Kisbán drámájának lírája alig van. Értve líra alatt itt kifejezésbeli melegséget, érzelmi kitérőket, nyelvi szépségeket. Legfeltűnőbb nyelvének szinte teljes költőietlensége. Szigorúan a tárgyhoz tapadó, szinte szárazon az események dinamikáját rögzítő nyelv ez. Nagyon ökonomikus. Világért nem mondana egy szóval többet, vagy szebbet, mint amennyi a cél érdekében okvetlenül szükséges. Néha furcsán rapszodikus, szakadozott, befejezetlen.” (Reményik Sándor)

„Az igazság emberi, gyarló és hiányos, de csak így érdekes és értékes. Kisbán Miklós drámájába menvén, nem azt vártam, hogy az „igazi” Martinovicsot állítsa elém, aki ködkép volt kortársainak, nekünk is, s nyilván ködkép volt önmagának is. Az egyenlet ebben az estben nem ez: Martinovics egyenlő Martinovics, hanem ez: Martinovics egyenlő Martinovics plusz Kisbán Miklós.” (Kosztolányi Dezső)

„1934 áprilisában, a Kolozsvári Nemzeti Színházban előadott dráma Kovács Györggyel a címszerepben került a néző elé. Összevágó előadás, pergő jelenetek, stílusos kosztümök, egyszerűségükben is kitűnően jel- lemző díszletek hozták a dráma minden értékét.” (Ellenzék)