„FÖLD – RAJZ – TAN” - Művészetpedagógiai kézirat az EFOP-3.2.6.-16 projekt keretében

2020. 08. 11.
építőművészet
MKE Kisképző, SZIE Tájépítészeti Kar, GYIK-Műhely
„FÖLD – RAJZ – TAN: A táj, - mint térélmény és komplex környezet,- vizuális interpretációs lehetőségei" című kézirat egy Mintaprogram a Rajz- festés, mintázás tantárgy oktatásához művészeti szakgimnáziumok részére, amely a Kisképzőn és a SZIE-n készült 24 oktatási feladatból került összerendezésre.

Bevezető

A „TÁJ” a hagyományos rajz-, és vizuális nevelésben főként „tájképi” minőségben jelent meg ezidáig, ilyenformán a zömmel a művészettörténeti tananyagok részét képezte. A környezetkultúra modulok bár érintőlegesen foglalkoznak a természeti látványok elemeivel, inkább az épített környezet, a város, a falu, az állatok és növényi formák, természetes alapanyagok témáival foglalkoznak. E módszertani segédlet alapvető célja, hogy kinyissa a FÖLDRAJZ és a TÁJ komplexitásában rejlő lehetőséget, annak gazdag vizuális tárházát. A geológia, földtan, geomorfológia, térképészet vagy éghajlattan témakörei mind-mind lehetőséget nyújtanak arra, hogy segítségükkel a diákok tájról való fogalmi rendszere, gondolkodásmódja szélesedjen, bővüljön – és nem utolsó sorban, abból síkbeli és térbeli, sőt konceptuális alkotásaihoz is inspirálódni tudjanak.

A TÁJ megértése

A tájépítészet a környezet alakításával, tervezésével foglalkozó szakterület az agrár-műszaki-, és az építészeti szakágak között, amelynek építőanyaga a növényzet, kötőanyaga a szabad (lég)tér, használói az emberek és az élővilág. A hagyományos kertészeti szakmához képest ez egy fiatal szakma, amely nem csupán a növények termesztésével, alkalmazásával, hanem azok esztétikai kérdéseivel, elrendezésével, színeivel, formáival, valamint a tágabb térben való értelmezésével, érzéseivel és funkcionális szerepeivel foglalkozik. Tágabb szinten pedig a táj – tervezésével, amely a tájtörténet folyamatos megismerésén, megértésén alapul, és azon túl ökológia, természetvédelmi, tájrendezési, szabályozási, szociológiai, környezetvédelmi elveket követ. Látható tehát, hogy a mai, XXI. sz. –i nagy kihívások témaköreit is nagyban lefedi e szakterület: klímaváltozás, környezettudatosság, fenntarthatóság, alkalmazkodás, környezeti nevelés, közösségi tervezés, stb.

Ezért tehát különösen indokolt, hogy a rajz-, és vizuális nevelés – ha áttételesen is, de – nyisson ezen „föld-rajzi, táji” témakörök felé. A tájépítészeti oktatásban (kertművészet-történet, tájképfestészet-történet és kert-, és szabadtér-ábrázolás) eltöltött 10 éves tapasztalatom alapján állíthatom, hogy a minket körbe vevő táj vizuális megismerésén keresztül a környezetünk megértésének sokkal szélesebb és érzékenyebb alapja alakul ki. A vizuális nevelés ebben az érzékenyítésben és környezet-értelmezésben tud sokat segíteni.

A TÁJ absztrakt inspirációi

A TÁJ egy nehezen megfogható, formálható, sejtelmes fogalom, amely nem utolsósorban a néző, a szemlélő gondolataiban válik saját tájjá, tájképpé. Hiába nézzük ugyanazt a tájrészletet, sokan - sokfélét látunk benne, azaz nagy teret enged az egyéni interpretációknak és rétegei, témakörei, részletei jól absztrahálhatók. A táj komplex jelenség (sok eleme, összetevője van) – mégis koherens marad. Egyszerű formákból felépíthető, variálható, így általában sikerélményt szerez lerajzolójának, festőjének. Tapasztalataim azt mutatják, hogy ha egy fogalomról nincsenek erősen berögzült képeink, akkor sokkal könnyebben tud egy szabad alkotófeladat kiindulásául szolgálni. Az erősen képiesült elemektől (pl.: tisztáson álló kisház, nagy fa, sziklás vízesés, falusi ház) nehezebben szakadunk el, hiszen akkor a konvencionális képszerkesztés szabályai kötik fantáziánkat és kezünket. Ezzel szemben az új, ismeretlen táji aspektusok, geológiai fogalmak (pl.: kristály-grotta, cseppkő-barlang, szél-térkép, ásvány-ház, bánya-táj vagy szivárvány-hegy) adnak ugyan egy kiindulási képi asszociációt, egy vizuális benyomást – de messze nem olyan konkrét képet, mint az előbb említettek. Éppen ez a fogalmi szinesztézia teszi lehetővé, hogy a diákok szabadabban gondolkodhassanak majd a feladatok megoldásairól.

A TÁJ komplexitásához tartozó fogalmak – gondolattérkép

Az alábbi fogalmak egy nagyon tág szólánc - gondolatszövet elemei, amelyek mind alkalmasak arra, hogy abból komplex képzőművészeti feladatokat vezessünk le különböző alapanyagok kombinálásával:

    tájképek, tájképfestészet

    ásványok, kristályok

    kőzetek - kőkertek

    meteoritok – mesterséges építőanyagok

    sziklák, sziklaképződmények

    homok, sivatag, kavicsok, korallok

    geológia - geomorfológia

    bányák - kőfejtők

    barlangok, megalitikus építmények, kőkamrák

    térképek, térképi kódolások

    terepek, relief, szintvonalak

    hegyek – völgyek, topográfiák

    terepplasztikák, terepdomborművek

    tájimitációk – tájmásolatok

    agroteraszok, erdők mintázata

    tájmintázatok – mezőgazdasági művelés

    land-art, földművészet

    túrázás, kirándulás, nemzeti parkok, védett és híres tájak

    különös – szent helyek

    szoborparkok

    időjárás – légkör, meteorológiai, szelek, égbolt, levegőperspektíva

    tengeri tájképek, hullámok, jéghegyek

A feladatok inspirációs módszertana

Ezen táji, föld-rajzi feladatok kiindulásához és felvezetéséhez több irányból meríthetünk forrásokat. Fontos, hogy az alkotáshoz adjunk izgalmas kiindulást: egy különleges ötletet, témát, helyszínt, stb. de ugyanakkor megmaradjon az önálló képzeletünk teremtő ereje és a látott előképek ne korlátozzák, hanem inspirálják a munkát!

    Helyszínek szöveges leírása, története, meséje, „story-telling”, szókincs

    Mind-map készítése adott témára (domborzat, bányák, játszóterek)

    Fényképek vetítése különböző lehetőségekkel:

        csupán ismeretterjesztés, szemléltetés céljából

        átvitt céllal: atmoszféra, fény – forma - szín kiindulás

        másolás, átrajzolás céljából

    Ásványok, kőzetek empirikus vizsgálata, kézbevétel, megfigyelés, leírás

    Anyagkísérletek – az anyag plasztikájának tapasztalásai, kísérletek

    Kortárs alkotók munkáinak/problémáinak vetítése, átültetése

    Térforma síkra redukálása – sík forma felépítése: 2D- 3D ugársok

    Tájforma egyszerűsítése, átültetése más anyagba, formatervezés design

A feladatok elvégzése során azt fogjuk tapasztalni, hogy a diákok „egyszerre több szinten, összetett módon” hoznak létre környezeti alkotásokat:

   - egyrész, mert a feladat egyszerre szobrászati és/vagy grafikai, festészeti jellegű, azaz a születő alkotás gyakran két/három dimenzióból tevődik össze, így segítve az anyagtapasztalásokat és izgalmas technika-párosításokat.

   - másrészt, nemcsak az az objektumot (kőzet, sziklaszobor, agyagplasztika) hozzák létre, hanem azt természetes környezetükben is megfigyelik, értelmezik – vagy éppen új környezetbe helyezik, táji – téri relációban vizsgálják.

Témakörök rendszere, felépítése

A fent bemutatott fogalmi gondolat-térkép sok ötletét-, témáját-, elemét alapvetően sokféleképpen lehet csoportosítani és logikai sorrendbe rakni: földrajzilag, földtani-, vagy éppen vizuális megjelenését illetően, alapanyagukat vagy korosztályi specifikusságukat tekintve.

Az alábbi tematikus egységek azonban a feladatban rejlő táji problémák, művészeti kérdések köré épülnek. A hasonló fogalmi léptékek, feladattípusok, művészeti problémák adják e 4 tematikus egység magját, amelyhez minden csoportban különböző technikák, anyagpárosítások csatlakoznak. 

T1 - TÁJÉPÍTŐ ELEMEK, GEOLÓGIAI RÉSZLETEK - Ebbe a csoportba egyszerűbb feladatok tartoznak, amelyek a geológia egy-egy izgalmas alapelemét ragadják meg, annak formai, alaktani tulajdonságait és elemzési szintjeit.

    Kavicstornyok – kőemberek

    Ásványmegfigyelés holisztikusan

    Víz + Kő találkozása: Antilope kanyon grafikák

    Meteorit-forma-faragása

    Kínai „bambuló-kövek” morfológiája

    Achátok cseppfolyós színsorai

T2 - TÁJAK MEGFIGYELÉSE, ELEMZÉSE - Ebbe a csoportban már nem az egyes alapelemekkel, hanem azok összetett rendszerével foglalkozunk: téri viszonyokkal, távlatokkal, történti és időbeli dimenziókkal.

    Hegytávlatok nyomtatása

    Levegőperspektíva-festése

    Hegyvidékek név-, és alaktana

    Panorámarajzok-technikái

    Rizsteraszok formavilága

    Kubista sziklakertek

T3 - TÁJI ABSZTRAKCIÓK - KOMPLEX FELADATSOROK TÉRBEN - Az alábbi témakör izgalmasan összetett tájakat vesz alapul, amelyhez már komplexebb anyaghasználati párosításokat rendel: azaz egyszerre több síkon (síkon és térben) és nagyobb technikai készlettel áll hozzá. Ezek 2 – 3 alkalmas folyamatsorokká is bővíthetők, amelybe más feladatok, földrajzi vagy kultúrtörténeti vonatkozások is társíthatók.

    Kubista kőfejtők reliefje és festménye

    Domborzati gyűrődések – térképi árnyékolásai

    Szivárványhegyek térben és festve

    Szélfútta szappankövek és pasztellképei

    Szintvonalas képfantáziák agyagból való megépítése

    Tengeri jégtájak szobrai és síkbeli vetületei

T4 – TÁJ-TERVEZÉS – DESIGN, ADAPTÁCIÓK - Az alábbi témakör már tovább lép a tájak értelmezéséből a formatervezés design felé, és a diákok tudatosabb hozzáállására épít. Ezek szintén hosszabb órák, folyamatsorok anyagai, amelyek a kortárs építészeti, tájépítészeti témakörök felé kacsintanak. Itt beemelhető a formatervezés elméleti és funkcionális szerepe, feladatköre – valós városi élethelyzetek megoldása.

    Játszótérplasztika relief és kollázs segítségével

    Tematikus játszótér-tervezés, vegyes technika

    Ásvány-építészet

    Homokplasztikák csapatban

    Kirándulás-kollázsok, digitális grafikák

    Kitalált tájmintázatok térképe

  • Kodály zongoraművei Pozsonyban

    2022. 12. 07., 00:00:00 — 2022. 12. 07., 00:00:00
    zeneművészet
    Kodály összes zongoraműve Kodály születésének 140. évfordulójára emlékezve
  • Műcsarnok Filmkör: Joel Coen: A nagy ugrás

    2022. 10. 26., 18:00:00 — 2022. 10. 26., 21:30:00
    film- és fotóművészet
    A Műcsarnok Filmkörben Joel Coen A nagy ugrás című 1994-es filmjének vetítésén Dr. Varga Zoltán filmtörténész tart bevezetőt és előadást.
  • Konferencia: Grotowski alapú tréningek és Zygmunt Molik könyvbemutató

    2022. 10. 25., 09:00:00 — 2022. 10. 29., 22:00:00
    színházművészet
    Workshopok és tudományos előadások Jerzy Grotowski és Zygmunt Molik módszereinek nemzetközi mestereitől.
  • A ritmus és gesztusa Ritmológia & Mihail Chekhov Acting Technique® - 2022. október 21 - 22.

    2022. 10. 21., 13:00:00 — 2022. 10. 22., 19:30:00
    színházművészet
    A ritmus archetipikus gesztusainak felfedezés Mihail Csehov módszerével és Urbán Marcell zenésszel "A ritmus, amely fokoz és átalakít minden emberi érzést, a művészet tárgyává teszi azt." - Mihail Csehov "Ami számomra fontos: a ritmus, az érzés, a dinamika." - Wolfgang Haffner
  • Európai műemlékvédelmi tendenciák különös tekintettel a Kárpát-medencére V. Nemzetközi műemlékvédelmi konferencia,

    2022. 10. 21., 00:00:00 — 2022. 10. 22., 00:00:00
    építőművészet
    A fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban 2022. október 21-22-án ötödik alkalommal kerül megrendezésre az „Európai műemlékvédelmi tendenciák, különös tekintettel a Kárpát-medencére” című konferencia.