„Nekem magammal kell elszámolnom” – Csurka István drámáiról

2022. 04. 14.
művészetelmélet
„Nagyon jól ismerem magam. Ha valamit elkezdek fontolgatni, abból megalkuvás lesz” – fogalmaz Csurka István Szájhős című drámájának meghasonlott hőse.

Ez volt a szerző színpadi debütálása[1], noha jóval korábban megírta megrázó erejű Ki lesz a bálanya? című darabját, ami azonban még évekig nem kerülhetett színre, és amikor végre bemutatták, akkor sem Csurka zajos sikereinek helyszíne, a Vígszínház fogadta be, hanem a jóval kisebb, kevesebb embert elérő – bár Kazimir Károly művészeti irányítása alatt a korszak jelentős műhelyeként működő – Thália Színház. Csurka István drámái egy korszak lényegi lenyomatai, már első bemutatóját is érett, színpadkész alkotásként jellemezték a kritikusok[2]. Az általam vizsgált időszak tizenkét ősbemutatója közt akadnak kiugróan sikeres alkotások, zajos vitával övezett bemutatók [3]és a figyelmet kevésbé megragadó premierek[4]. Csurka István jelentős drámáinak mélyén azonban mindvégig ott húzódik az általa személyesen is megtapasztalt konfliktus: a meghasonlás, a rendszertől való távolságtartás igyekezete, a józanság, emberség megőrzésének vágya, amely folyton korlátokba ütközik és megalkuvásra kényszerít. Ebben a félévben Csurka István drámáit, azok ősbemutatóiról megjelent recenziókat, kritikákat, interjúkat vettem számba, valamint Csurka István egyéb vonatkozó írásait, hogy minél teljesebb kép rajzolódjon ki a korszak meghatározó színházi szerzőjéről. Ehhez nem csak a címben idézett, Magyar Fórumban publikált cikke adott fogódzót, hanem Az esztéta címmel 2006-ban közreadott önéletírása is.

 

[1] Csurka István: Szájhős (Szánalmas komédia három felvonásban), rendező: Both Béla, Vígszínház, 1964.10.03.

[2] Földes Anna: Párbeszéd a Szájhősről, Nők Lapja, 1964.10. 31.

[3] A Döglött aknák 1971-es premierjét komoly vita követte. Komlós János a Népszabadságban (1971.május 30.) megjelent cikke elején szót ejt a közfelháborodásról, melyet Csurka darabja okozott, sértődött, megbántott embereket emleget, becsületes elvtársakat, akik úgy érezték, őket „mint kommunistákat bántották, több mint negyedszázados harcukat, életük célját, tartalmát, értelmét gúnyolták”. A mértékadó és kevésbé jelentős kritikusok még hónapokkal később is publikáltak a témában.

[4] Például a Szék, ágy, szauna című 1972-es bemutató (rendező: Léner Péter, Thália Színház), amelyben néhány közéleti vonatkozástól és gegtől eltekintve Csurka – tőle szokatlan módon – szinte bulváros egyszerűséggel vázolta fel a konfliktusokat, csupán a vígjátéki hatásra apellálva.

  • Művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíjpályázat 2023–2026

    2026. 01. 01.
    művészetelmélet
    Idén már hatodik alkalommal hirdeti meg művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíjpályázatát a Magyar Művészeti Akadémia.
  • Piros Orr szakmai nap

    2023. 10. 14.
    zeneművészet
    A Piros Orr Bohócdoktorok első szakmai konferenciája
  • V. New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál és Akadémia

    2023. 08. 31., 00:00:00 — 2023. 09. 05., 23:59:00
    zeneművészet
    Ötödik alkalommal rendezik meg a New Millennium Nemzetközi Akadémiát Budapesten 2023. augusztus 31-e és szeptember 5-e között.
  • Fast Forward Program alkotótábor fiatal filmeseknek

    2023. 08. 07., 15:40:00 — 2023. 08. 16., 15:40:00
    film- és fotóművészet
    FFP alkotótábor fiatal filmeseknek - A Nemzeti Filmintézet idén nyáron Terényben szervezi meg Fast Forward Programjának alkotótáborát. A dokumentumfilmes csoport mentora Zurbó Dorottya filmrendező.
  • "Cantare, suonare" Régi Zene Akadémia

    2023. 07. 10., 17:00:00 — 2023. 07. 16., 22:00:00
    zeneművészet
    Barokk fuvola kurzus