A három éves ösztöndíj felénél járok.
2020 szeptemberében kezdtem meg az MMA ösztöndíjas projektemet, amiben azt vállaltam hogy három éven át követem két falu, Kupuszina és Rimóc életét. Elsősorban a hagyományban élőket keresem. Volt egy elképzelésem hogy milyen lesz a sorozat, milyenek lesznek az emberek akiket megismerek. Most járok a 3 év felénél és eljött az ideje a számadásnak.
Rengeteg sorsot, személyes történetet ismertem meg, mindkét faluba "hazajárok", szinte mindenki ismerős, akivel találkozom az utcán. Bözsi nénik, Sándor bácsik, Maris nénik... És szinte mindegyikőjükhöz visszatértem. Találkoztam olyan asszonnyal aki 14 évesen már lovakkal kereskedett, hogy legyen valami jövedelem az árván maradt családnak, de olyannal is aki nem járt sosem iskolába, úgyhogy a piacon is a kezén számolt ki mindent. Gyász, öröm, csalódás...
Kemény sorsokat látok, hallok, mélyre megyek a huszadik századba, a paraszti világ utolsó generációjának életébe.
Mesélek egy olyan világról amiből az értéket talán ki tudjuk még menteni, bepakolni a mi batyunkba, s tovább vinni...,
És mesélek egy olyan világról, melynek egy részét talán jobb is örökre elfelejteni.
A járvány miatt közösségi események nem kerültek megrendezésre ebben az időszakban, így egy válogatást hozok a személyes történetekből...