Folytonosság és átmenet

A badacsonyi kultúrtáj története évezredes. A tájat alakítók törekvései és a szellemi rétegek ma is jól láthatóan kirajzolódnak. Ez a folytonosság az, amihez viszonyulni kell. Így az építészeti koncepciónk középpontjába a még fellelhető rétegek továbbgondolását helyeztük. A tájat nem kívánatos tovább terhelni markáns volumenű épületekkel. A kerékpáros turizmus a mozgatórugója a tervezett funkciónak, így a ház helye egyértelműen a Római út mentén van. A rejtőzködni akaró épület és a Római út közelsége határozta meg az építészeti célt: egy kerítő, finoman határoló építmény, amely átmenetet képez a nyüzsgő Római út és a szőlőskert között.

Kerítés és kulturális lenyomat

A balatoni kerítésre mint kulturális archetípusra tekintettünk. A betonacélból hajlított rajzok a balatoni életképek 20. századi népművészeti megfogalmazásai. Az ábrázolt formák, jelenetek, ornamentika sajátos mitológiát képvisel, miközben olyan mívességet hordoz magában, amely igen kevéssé sajátja a ma építészetének. Az emberiség szépség iránti vágyának lenyomata ez. Ezért kiállítási installációként javasoljuk megőrizni. Manapság a Balaton környékére jellemző, sok esetben túlzó beruházás alkalmával sittre kerülő kerítéselemek begyűjtésével és kiállításával egy lugas jön létre. A lugas ezáltal a könnyed balatoni életérzést, az időtől független értékeket hordozza magában.

A kerítés kő lábazata jelen esetben tám- és térdfal, amely átfordul épületet körítő fallá és utána visszazár.

Tervezők: Bögös András, Dancs Tamás, Zilahi Péter

Kapcsolat az Ify kápolnával

Jelen pályázati terv hasonló táji környezetbe készült, amilyenek a szomszéd tanúhegyen, az Ify kápolna közvetlen környezetében is adottak. A hagyományos, kő teraszos szőlőművelésű, jellegzetesen Balaton-felvidéki tájhasználatot előtérbe helyező építészet az amúgy fizikailag egymáshoz közel fekvő mindkét területen megfigyelhető. Sok párhuzam vonható a P8 Műhely tudatos tervezési hozzáállása és Ify Lajos atya ösztönös tájformáló magatartása között, aki tervezője és kivitelezője is volt egyben birtokának és épületeinek. Fontos párhuzam a "talált érték" felhasználása mindkét objektum esetében. A pályázati terv a balatini kerítéseket alkalmazza és teszi egyfajta díszelemmé, melynek előképe Ify atya által létrehozott "nőtt" jellegű architektúra és díszítőmunkák együttese. Mindkettő a laikus, de a szép iránti igény kifejeződéséből fakadó kortárs népművészet tárgyi örökségének tekinthető. A tervpályázat készítése során felhasználásra kerültek az Ify kápolna környezetét, a teraszos művelés és a kő támfalak alkalmazásának dokumentálásában tapasztaltak. Ahogyan a pályázat produktuma, a terv formai és elvi tapasztalatai is felhasználhatóak a későbbiekben, az Ify kápolna környezetének tervezése során. 

Szárnyas vombat

A pályázat látványtervein használt "szárnyas vombat" egy hagyományos és szerény hozzáállású épített környezetben egyfajta csodabogárként tölti meg élettel a tervezett tereket. A vombat nem a környéken honos, a valóságban pedig nyilvánvalóan nincs szárnya, ugyanakkor képzeletünket megmozgató, esetlenségéban is légies lénnyé teszi. A repülés lehetősége ellensúlyozza a kő és a vas kerítések keménységét, legalábbis amíg a lugas nem válik igazi, zöld burjánzóan élő épületelemmé. Ify Lajos atya hasonló csodabogárként volt számon tartva a Szent György-hegyen, aki önerejéből hozta létre a környezettől sok elemében eltérő, ugyanakkor alapvetéseiben és hozzáállásában azzal harmonizáló sajátos világát.