Torz és ideális - beszélgetés Kabdebó Lóránttal

2019. 09. 25.
irodalom
Kolozsvár
„Ha széttekintettek a világban, bennük is élt a csalódottság tudata. De Bartha Dénes professzor Bartók-termi előadásain létszemléletem alapoximoronját megtanultam: torz és ideális. Ahová születtünk: a torz materiális jelenléte. De ebből „ohajtva sejtjük” kötődésünket, az ideális létköltészetet.”

Interjú Kabdebó Lóránt irodalomtörténésszel

Torz és ideális

- részlet az interjúból –

Legújabb, Esettanulmányok – Sorsvállalások? című könyvedben azt írod: „Ha író lennék, ezt a várost [Gyöngyöst] írnám meg. Ki tudja, ha marad időm, egyszer talán még ebből is lehet valami.” Majd egy interjúkérdésre azt válaszolod, soha nem vonzott a szépírás – mégis, ha elolvassuk tanulmányaidat, esszéidet, számos olyan „életmetaforával” találkozunk, amelyek szépírói vénáról, az önéletírás gesztusáról árulkodnak. Egy-egy írói életmű kapcsán, rejtetten bár, de körvonalazódnak ennek a tervezett, de meg nem írt memoárnak a fejezetei. „A szétfoszló szőttes visszáját próbáljuk megfejteni”, írod köteted bevezető írásában, ami szintén egyfajta fiktív interjúnak álcázott önéletírás. A fentebbi mondattal egyben feleséged, Dobos Marianne kötetére, A szőttes túloldalán címűre is utalsz, miközben megpróbálod elmesélni a helyet, a várost, a szüleid, a múltad. Többféle nézőpont, történetek, figurák elevenednek meg, az örmény imaszőnyegek csomóihoz hasonlóan próbálod „körüljárni magad”, egybeszőni, majd megfejteni a részleteket – van olyan részlet, amit még nem mondtál/írtál el/meg soha?

Azt kérted, olyat írjak, amiről még nem beszéltem. 80. születésnapom óta csak magamról beszélek. Minden más csak ürügy. Ma reggel pedig megszólalt bennem egy felfedezett magyarázó hang. A te biztatásodra. Meg hogy eszembe jutott, hogy megvannak egyetemista kori leveleim, amiket anyámnak küldtem. Szorgalmasan, négy éven át. Mielőtt a múzeumnak adnám, lehet, hogy elolvasom. De a hátterében, tudom, ott van egy heteroszexuális keresés, amelyet a bibliai kötődés és a Teremtés csodája váltott ki, és egy nem vérszerinti – magyar jellegű – rokonság egy rokoni leánnyal hozott egy színházjáró baráti társaságba. Nem szexualitás. De sugallás a rákötődésre, a világ minden titkával való ismeretszerzésre. És ez a felsejlő emlék diktálta kíváncsiság megszólalt, és beszélni kezdett bennem. Wagner jegyében szólt. Hiszen mindig izgatott, hogyan lehet, hogy a világ legszebben izzó szerelmi zenéi egy reménytelenül végződő narrációba zuhannak. A Wesendonck-daloknak jóval előtte született meg a Wälsung-testvérek tavaszi dalos szerelme, Sigfried és Brunhilde tragikus össze nem illése, Lohengrin és Tannhauser vibráló vágyakozása. És az életrajzi szerelem elhalását követi Trisztán felizzó halálos szenvedélye. De ugyanezt csodálom a Kékszakállúban is, meg A csodálatos mandarinban is. Sőt valaha magam is próbáltam összekapcsolni a Walkür-zenét egy heteroszexuális kapcsolat végigélésével. És ekkor itt eszembe jutott, hogy vannak törzsek, ahol a házastársi hűséget és a gyermekáldás biológiai aktusát össze sem kapcsolják tudatukban. De megélik, mint az Édenkert bibliai csodáját. Szakmámhoz térve, ekként érthettem jobban a Semmiért Egészent, mint maga a szerzője, meg a legendás színész barátunk, Latinovits Zoli, aki nem volt hajlandó elmondani az „önző” verset. Nem önző! Bibliai és dosztojevszkiji ihletettségű, a férfi és női princípium egymásra utaltságát megszenvedő, a létezés fájdalmas csodájára ráismerő, kérdező megszólalás. A bűnbeesés előtt rákérdezés a bűnbeesés utáni szenvedésekre. Én sem tudnék – semmit se – írni, ha kérdezésem okaként nem állna sugallóan immár több mint félszázada mögöttem egy asszonyi sugárzás. A biblia utóbb házasságnak nevezi ezt. És a válás tiltása sem tabu, hanem a férfi elv hozzákötése a női ihletettséghez. Az izzó szerelem, a szex izzása egy formája ennek a kapcsolatnak, egyfajta tárgyiasulása. Sőt remekművekben rögzítettsége. Utódokban, művekben, együttes sorsvállalásban. Fájdalmas? De felemelő is. Az Isten legszebb gondolata a teremtésben. Lehet szeretkezni a Tavaszi dalra, de a Tavaszi dal ezt megelőzően a létezésre kérdezés egyik csodás formája: Judit kopogtatása Kékszakállú várának ajtajain – a bűnné alakuló, szenvedést hozó szembenézés a titkokkal, az Éden megismerésére vállalt kísértés. Az „et ne nos inducas in tentationem”. És ha ez az Édentől Keletre száműz is, ott van mögötte – sőt benne – a Megváltás, amely feloldja a titokfejtés bűnös szándékait. A házasság ennek az emberre mért küzdelemnek – oldalborda = benne magában lét! – a csodája, és egyben kötöttsége. A kérdezés ihletője és beteljesítője. Ami a létezéshez képes közelíteni. A számunkra érthetetlen „ohajtva sejthetővé” tétele. Így lehet a „rossz házasság” (lásd: „Semmiért Egészen”) a léttel telítődés útja. Nagyképűen fogalmazva: életművem – és a feleség életművének is – kiváltója.

Visszatérve életrajzomhoz: egyik könyvem 1994 karácsonyán feleségemnek írott dedikációja most újra kezembe került, egy előadásra készülve. Tegnap este felolvastam ma már egyetemista főhősének, unokámnak: „Marianne-nak (akit az egész világ Maricának hív, bárha ő azt nem szereti) ajánlom ezt a könyvet, mert az ő könnyeivel írtam 1992 karácsonyától.” Ekkor született ugyanis egyik kedves unokánk, és az anyjával volt vitáink következtében csak a kórházi monitoron nézegethettük a nagyon várt jövevényt. A könyv pedig a Jánosy István álomnaplójában jungi alapon benne alakuló szenvedés-mártírium magyarázata. Élet és irodalom ekként él egyben a Teremtés csodájában.

  • Beethoven Szonáta Hétvége VI.

    2020. 11. 22., 14:00:00 — 2020. 11. 22., 15:30:00
    zeneművészet
    Beethoven: Esz-dúr szonáta, op. 31, No. 3 Beethoven: g-moll szonáta, op. 49, No. 1 Beethoven: G-dúr szonáta, op. 49, No. 2 Beethoven: C-dúr („Waldstein”) szonáta, op. 53
  • Beethoven-est a Concerto Budapesttel és Berecz Mihállyal Veszprémben

    2020. 11. 18., 19:00:00 — 2020. 11. 18., 21:00:00
    zeneművészet
    BEETHOVEN: III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37 BEETHOVEN: VII (A-dúr) szimfónia, op. 92 Berecz Mihály zongora Concerto Budapest Vezényel: Keller András
  • Bátori Éva operaénekes és Berecz Mihály zongoraművész hangversenye

    2020. 11. 17., 19:30:00 — 2020. 11. 17., 21:00:00
    zeneművészet
    Bartók-est Műsor: BARTÓK: Op. 15 Három etűd, op. 18 Op. 16 Szabadban Falun
  • Műcsarnok Filmkör / Az út II. / Martin Scorsese: Lidérces órák

    2020. 11. 04., 18:00:00 — 2020. 11. 04., 21:30:00
    film- és fotóművészet
    Előadás és beszélgetés Martin Scorsese: Lidérces órák (After Hours, 1985) című filmjének vetítése kapcsán.
  • METAMORFÓZIS

    2020. 11. 03., 19:00:00 — 2020. 11. 03., 20:00:00
    színházművészet
    A belső állattá változás metaforikus, nem emberhez méltóan élés, állatként tud csak teljesebb ösztönös ember lenni, kérdés ez hová vezethet?