TRANSFER AND EXPORT IN ARCHITECTURAL HISTORY - THREE CASE STUDIES FROM THE CARPATHIAN BASIN
2021. 12. 10.
A transfer és export fogalma és jelensége az építészetben
Kovács Máté Gergő és Pilsitz Martin kollégáimmal az építészeti transzfer és export jelenségét vizsgáltuk. A fogalmak pontos meghatározása, definiálása mellett részletesen leírtuk a jelenségek építészetelméleti hátterét is. Mindezek hozzájárulnak az építészeti transzfer és export jobb megértéséhez és egyértelműsítéséhez, ami lehetővé teszi a téma további megvitatását.
A cikk esettanulmányai a római kor (Kr. u. 1-5. század), az oszmán kor (Kr. u. 16-17. század) és az Osztrák-Magyar Monarchia korának (Kr. u. 19-20. század) történeti építészetéből származnak, mivel a Kárpát-medence, Nyugat- és Kelet-Európa, Észak-Európa és a Balkán interferenciaterülete, mindhárom korszakban más-más állam hatása alatt állt. Ezek a Római Birodalom, az Oszmán Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia, amelyek mind meghatározó hatással voltak a következő periódus építészetére, így egy viszonylag eltérő, globális dimenziójú kultúra hatása regionális kontextusban vizsgálható. Ez a jelenség elvezet az építészettörténet aktuális kérdéséhez: hogyan befolyásolja a helyi és globális építészeti tendenciák és jellegzetességek kölcsönhatása, a centrum, a félperiféria és a periféria viszonya az építészeti folyamatok vizsgálatát és az egyedi értékek megőrzését. Az esettanulmányok vizsgálatával a cikk meghatározza az építészeti transzfer és az építészeti export kategóriáit. A dolgozat célja, hogy további példákon keresztül vitákra ösztönözzön.
A cikk Az Építés- Építészettudomány 2021/3-4. számában jelent meg, online pedig az alábbi linken elérhető:
https://akjournals.com/view/journals/096/49/3-4/article-p367.xml