Már több mint 25 éve dolgozom számítógépen, azonban a munka részemről a mai napig a szabadkézi vázlatok készítésével indul (még a fotós feladataimnál is megesik).

Úgy érzem, jobban tudok összpontosítani „lelki szemeimmel” a feladatra, kreatívabban számba tudom venni lehetőségeimet, ötleteimet, mintha egyből a számítógéphez fordulnék. A paraméterek itt nem egzakt arányok, de hozzávetőlegesen pontosak, viszont általuk szabadabban tudok kombinálni, hogy később a parametrikus szerkesztés során csúsztatni tudjam a relatív méreteket az arányok és a forma szépsége érdekében (tulajdonképpen csak a menzúra mérete adott, de abban is vannak mozgáslehetőségeim).

Gyakran megesik számítógépes munkám során, hogy a vázlataimat beszkennelem és bekérem template > canvas > decal-ként (háttérkép) a munkafelületemre vagy a solid-ra és úgy dolgozom. Ezáltal jobban össze tudom vetni a lehetőségeket az elképzelésem és a parametrikus szerkesztés adottságai között.
 

Egy vonós hangszer teste általában szimmetrikus. Vázlataim elkészítésekor alakult ki a gondolatom, hogy szándékosan az aszimmetriát keresem. Ezt a hangszer tartása, a támaszok helye és a bal kéz magas fekvésekben alkalmazott fogásai indokolják is.
Tulajdonképpen a vázlatozással számba vettem minden általam kitalált lehetőséget, döntés is született, persze a kivitelezhetőséget minden esetben szem előtt tartva.

Elgondolásom szerint két tervet építek meg 3D-ben, melyek szerkezeti alapfelépítése azonos, de formailag eltérőek. A tömör test lehetőségét a jelenlegi modellnél teljesen elvetettem.

Az alkatrészek - mint test, rezonátor, nyak, kulcsszekrény, híd, húrláb, körte-cuca, lábpálca, támaszok - mind egyedileg tervezettek, kivitelezendők, egyedül a kulcsok lesznek a Schaller által gyártott késztermékek (mivel kitűnő minőségűek, az egyedi fejlesztés és gyártás rendkívüli költségesség miatt értelmetlen lenne).

Vázlatozás közben jött az ötletem, hogy a viola da gamba neve után (aminek a jelentése térdhegedű), viola da fusione-nek nevezem el a hangszert. (A vonós hangszerek sok családjának gyűjtőneve a viola, viola da (például gamba, braccio, d’amore, bardone, bastarda, pomposa, spalla, tenore).

viola = brácsa, hegedű
da = -tól, -től
fusione= összeolvadás,
ezzel a cselló és a viola da gamba összeolvadására utalok. Másrészt a 3D CAD program nevére is utal, amiben megtervezem, Autodesk Fusion 360.

A munka következő fázisa a modellek megépítése lesz, ezt követik a terhelési próbák, a CNC pályák szerkesztése és a megvalósítás.

A képeken vázlataim, az alkatrészek és a formakeresések láthatóak. 15 tervvázlatom született, melyek közül kettő kerül 3D modellezésre.