Magyarország arculata
2018.11.12 11:43:17
Magyarország logójának, arculatának tervezésével 2007-ben kezdtem el foglalkozni a MOME doktori képzésén. Kutatási munkámhoz és a tervek készítéséhez Jankovics Marcelltől kaptam útmutatást.
2018-ban újra előkerültek a tervek, alakult, kiegészült az arculat.
A tartalomról: Az ország arculatának tartalma illetve a használt motívumok olyanok legyenek, amit az itt élő emberek ismernek, szeretnek, elfogadnak, sajátjuknak éreznek. Amennyire lehet, legyen hiteles és mélyebb értelmű. Legyen összetéveszthetetlen, tudjon érzelmi kötődést teremteni egy hazai vagy külföldi szemlélő irányában is. Fontos, hogy arra építsünk, amit már eleve gondolnak és tudnak rólunk, ne pedig teljesen új információkat igyekezzünk megértetni. Az arculat építésekor egy lehetséges út az ország egyetlen elemének, jelképének kiemelése. Nekünk ilyen motívumunk egyelőre nincs használatban. Fontos megtalálni, hogy az ország miben más, mint a többi, és ezt/ezeket a tulajdonságokat hogyan lehet egyszerûen és érthetően megfogalmazni.
Az embléma alapmotívumának a szarvast választottam. Eredete több mint tízezer éves. A magyarok őshazájának tartott mai Baskíria területén kerültek elő a Kr.e. IV–V. századból származó életfa-aganccsal ábrázolt arany szarvasleletek. Eredetmondákban való feltűnése keleti eredetű, nyomait krónikáink, mondáink és hagyományaink őrzik. Az 1200-as évek Árpád-kori krónikáiban, vagy a középkori Képes Krónikában úgyanúgy febukkan, mint a regösénekekben, vagy a magyar költészetben és művészetekben. A kozmikus jelképeket viselő, fénylő agancsú szarvas később Krisztus-szimbólumként is megjelenik, például a Szent László Legendában. A csodaszarvast nem lehet levadászni, de aki a nyomába ered, mégis valamilyen varázslatos helyre érkezik. Adja magát az analógia, a mitikus szarvas elvezet minket is valahova: ez a hely legyen újra Magyarország. A környező országokban vagy Európában nem bír ekkora jelentőséggel, mint nálunk. Fontosnak tartottam a honfoglaláskori illetve a magyar népművészet visszatérő ábrázolásának, az életfának a megjelenítését. A szarvas agancsa többféle virág-, madár- és fényjelkép együttese.
A formáról: A formai inspirációk közül meghatározóak voltak azok a magyar ruhadarabok – bőrrátétes díszítésű mellények, ködmönök és bundák –, melyek díszítési technikája és formavilága több más közép-ázsiai nomád nép öltözetével rokon. Készítési módjuk és motívumviláguk szinte alig változott az évszázadok során. A kortárs designban – műfajtól függetlenül – egyre gyakrabban találkozhatunk a magyar motívumok használatával. A tervezőgrafika területén nemigen születtek ilyen jellegű munkák, pedig adott a lehetőség: saját vizuális anyanyelvünkön szólni.