Tanyavilág
2020.09.03 04:56:22


Az 1940-es évek végén még több mint egymillióan éltek a magyarországi tanyavilágban. Még 1945 és 1948 között is nyolcvanezer új tanyázat építettek a pusztákba kitelepülők, akik a földjeikhez, állataik legelőihez költöztek ki. Áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen világuk azonban rendszerfüggetlenül idegesítette az államhatalmat. A szocializmus éveiben a tanyasiak földjeit kollektivizálták, a felszabaduló munkaerőt fölszippantotta a kommunista gyáripar meg a téesz; 1990 végére kétszázezren maradtak. A rendszerváltás utáni összes változás csak rosszabb helyzetbe hozta a tanyákon élőket.

Az európai uniós csatlakozással sokan reménykedtek sorsuk jobbra fordulásában, de az olcsó import hús és zöldség bejövetele pont a legtöbb embert foglalkoztató, ezért a legkevésbé hatékonyan működő őstermelő tanyasi gazdákat sújtotta leginkább - drágábban előállított termékeikkel kiszorultak a piacról. Egyre nagyobb területre van szükség ugyanannak a jövedelemnek az előállításához, így sorra mennek tönkre a gazdaságok, néznek más munka után az ott élők a környező falvakban, városokban. A mezőgazdaság iparosodásával, a tanyavilág elmúlásával, nem csak tanyák ezreit dózerolják el, hogy végtelen búzamezők nőjenek helyükre, hanem az a tudás, hagyomány is eltűnik, ami képessé tette ezeket a közösségeket az önfenntartásra.


Képek, állományok