125 éve született a Boldog művész, Molnár-C. Pál

„Foglalkozásom és hivatásom olyan, amilyet a sors csak kivételezetteknek nyújt, kivételes órákban. Megadatott, hogy művész lehessek, akinek mestersége szenvedélyből és játékból tevődik össze. Hálás, boldog és megelégedett vagyok, ha szabad festenem, mert festeni jó.” – Ez volt a 125 éve született Molnár-C. Pál (MCP) ars poeticája, erre utal az évforduló alkalmaból rendezett kiállítás címe is: a „Boldog művész”.

Molnár-C. Pál életművének jelentős részét teszik ki a vallásos témájú képek. A kiállításra Springer Ferenc restaurátor segítségével felújították azt az 1934-es Angyali üdvözletet, amelyen a párizsi és római hatás is érződik. „Molnár C. Pál rendkívül szépnek látta Máriát, a bűntelen embert, akinek arcán felragyog az az eredeti szépség, amilyennek Isten megálmodott minket. Ezért rengeteg Angyali üdvözletet készített, ennyi Madonnát és Szűz Máriát szerintem nem festett még senki.” – vallja a festő unokája Csillag Péter és felesége Csillag Éva. 

Párizs után a festő életét az örök város is meghatározta. 1928–1931 között érkezett az olasz fővárosba a római ösztöndíjasok első csoportjával, Aba-Novák, Szőnyi, Pátzay és Patkó társaságában. „A jó gazda kincseiből elővesz régit és újat – mondja a Szentírás. A római ösztöndíj hatása volt az, ahogyan ők a régi és az új stílust gyönyörűen ötvözték. Művészetük egyszerre volt szakrális és avantgarde” – és ez tükröződik MCP bibliai témájú képein is. „Látásmódjuk fuvallatot jelentett a magyar egyházművészetben, Rómából hoztak friss levegőt. Azonban egy teljes új papi generációnak kellett felnőnie ahhoz, hogy befogadják a templomokba ezt az új irányt.”

Magyarországon 30 templomban találhatók MCP oltárképei, például Kőszegen, Szombathelyen, Balatonlellén és a szülővárosban, Battonyán. Budapesten 10 oltárképe található, többek között a Batthyányi téri Szent Anna-templomban, de a Béke téri Szent László-templom freskói és a Belvárosi plébániatemplom szárnyas oltárai is az ő munkái.