A bűn elviselhetetlen könnyűsége
A Margó-díjas Váltóáram és az egyedi hangvételű Simon Péter című Szöllősi-kötetek harmincas, életközepi válságba került főszereplői mintha ebben a könyvben folytatnák tovább az énkeresést. Vajon milyen lehetőségeik vannak egy olyan világban, ahol zsinóron rángatják a morált?
Kapcsolódó személyek:
"Szöllősi Mátyás legújabb kötetét két kisregény alkotja: az első, hosszabb terjedelmű Vendégjátékot és a címadó, némileg rövidebb Illegált nevezhetjük bűnregényeknek is, amelyek stílusában keveredik a dráma műnemére jellemző párbeszéd-központúság a meglehetősen lírai, aprólékos önelemzésekkel és tájleírásokkal. Megszólalásbeli hasonlóságuk ellenére azonban nem kapcsolódnak közvetlenül egymáshoz, inkább parallel szövegekként lehet őket olvasni – igaz, a könyv alcíme (Két pénteki történet) valamelyest összeköti őket. Mindkettőnek a jelenhez kötődő cselekményszála pénteken játszódik, ami egyrészt a feldolgozás mozzanatára is utalhat, az elvégezetlen munkák lezárására, másrészt szakrális értelme is van, mint a bűnbánat, a halál és egy új fázis kezdete. Hasonló az atmoszférájuk is: egy olyan világba nyújtanak betekintést, ahol nem létezik abszolút jó vagy rossz. Az emberi esendőség és önérzet tusáját láthatjuk két olyan történetben, amelyekben több szálon – egy „külső”, valódi bűnesetből származó, valamint egy belső, személyes, lélektani síkon haladva – folyik a nyomozás, és alapvető kérdéseik az emberi természet értelmezéséből, gyengeségeiből és meghasonulásából erednek."
Taródi Luca kritikája egészében a Kortárs Online-on olvasható: https://www.kortarsonline.hu/aktual/szollosi-matyas-illegal.html