A kisszebeni főoltár restaurálása
Egyedülálló bibliai illusztrációk
A kisszebeni templomot 1460-ban kezdték el építeni gótikus stílusú tervek alapján, az oltár eredetileg ide, a Keresztelő Szent János-plébániatemplomba készült.
A szárnyasoltárok között a legjelentősebb az 1496-ra keltezett főoltár, amely a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és egyik leggazdagabb díszítésű szárnyasoltára volt. Méretben és pompában csupán a valamivel korábbi, az 1470-es évekre keltezhető, kassai Szent Erzsébet-főoltár, valamint a Pál, lőcsei mesterhez köthető, a 16. század második évtizedében készített, Szent Jakab-főoltár mérhető hozzá. Mindazonáltal a kisszebeni a jelenleg múzeumban őrzött szárnyasoltárok legnagyobbika.
1896-ban restaurálás céljából a megromlott állapotú műalkotásokat – a három legimpozánsabb oltárt: a tróntermi kiállításon együtt látható Angyali üdvözlet-, és Szent Anna-oltárt, valamint a főoltárt –, a honalapítás ezredéves fennállását ünneplő fővárosba szállították. Helyükre a templomban ma is álló másolatokat készítettek.
Valószínű, hogy a helyszűke volt az oka annak, hogy a főoltárt 1909-ben átadták a Szépművészeti Múzeumnak. A műalkotás kezdetben a Román Csarnokban, 1928-től 1944-ig, Budapest ostromáig a Márványcsarnokban fogadta a látogatókat. A menekítés, a gyors és szakszerűtlen bontás, valamint a hosszan elhúzódó raktározás jelentős károkat okozott a műalkotásban. A főoltárnak mindmáig csak bizonyos elemei szerepelhettek a Régi Magyar Gyűjtemény állandó kiállításán, a Budavári Palota egykori tróntermében. A táblaképek jó részét az 1950-es-60-as években, a Szépművészeti Múzeumban, a szobrokat a 80-as, 90-es években a Magyar Nemzeti Galéria műhelyében restaurálták.
A gazdagon aranyozott ünnepi nézet nagyformátumú táblaképein, Keresztelő Szent János legendájának nyolc epizódja tárult a hívek elé.
A főoltár ikonográfiai különlegessége a hétköznapi oldal képsorában rejlik, amely a magyarországi oltárművészetben, sőt ebben a műfajban szélesebb körben is példa és párhuzam nélkül álló: a képsor az Apostoli hitvallás, a Credo tizenhat epizódra bontott, a szöveget pontosan követő, hittételről hittételre haladó ábrázolása, mondhatni illusztrációja.
A különleges ábrázolási program feltehetően a kiemelkedő kvalitású és pompájú főoltárt megrendelő, máig ismeretlen donátor igénye szerint készült.
A faragványokkal gazdagon díszített szerkezet csak a legutóbbi évtizedek restaurátori munkájának eredményeként vált alkalmassá arra, hogy a faszobrokat és táblaképeket a középkori eredetit felidéző főoltárrá egyesítse.
További részletek: