A Milyen madár a Bolygó bogozóban

Szólhat-e egy gyerekvers a halálról vagy arról, hogy „anya ma nem anya”? Hogyan beszéljen egy Tourette-szindrómás kislány egy gyerekkönyvben? Jelenkori világunkban a királylányoknak milyen szereplehetőségeik vannak? Milyen transzgenerációs traumákról beszélnek nekünk a mesék? Hogyan olvasható a fantasy irodalom az ökokritika, a környezetvédelem felől? Miért fontos a világunk visszavarázsosítása, és hogyan képesek erre a varázslatra a mai magyar gyerekkönyvek? Egyáltalán hogyan élnek tovább a klasszikus mesék a kortárs meseregényekben? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az irodalomterápiát minőségi kortárs magyar (gyerek)irodalommal vegyítő Bolygó bogozó rendezvénysorozat idei programsorozata. A rendezvény 2025-ös évada Szegedre fókuszál: olyan írókat, költőket, gyerekirodalom-kutatókat, irodalomtörténészeket, magyartanárokat, írodalomterapeutákat hívtak meg, akik itt születtek vagy itt alkotnak, a szegedi egyetemen szereztek diplomát, sőt gyerekkönyveikben, ifjúsági regényeikben megidézik a várost.

Vészits Andrea Móra Ferenc-dédunokája, Zalán Tibor, Szijj Ferenc, Darvasi László, Rusvai Mónika a szegedi egyetemre jártak, Gimesi Dórának szülővárosa és gyerekkorának helyszíne Szeged, míg Kollár Árpád és Bene Zoltán (ugyancsak az SZTE egykori diákjai) a városban is élnek. A sorozat keretében Kollár Árpád Milyen madár című kötetéről Szekeres Nikoletta beszélgetett a szerzővel március 12-én, míg az eseményt irodalomterápiás foglalkozás előzte meg Basity Gréta vezetésével, mely a kötet egy versére fókuszált.