A nagy könyvlopás – Kurátori tárlatvezetés

1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években. Bemutatja a korabeli magyarországi vizuális kultúra szürkeségét, valamint az ekkoriban tapasztalható elzártságot: a könyvhöz, információhoz és képzőművészeti reprodukciókhoz jutás nehézségeit.
A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
A könyvkiállítás háttereként a tárlat bemutatja a francia-magyar kapcsolatok alakulását, amely az ötvenes években a Francia Intézet alkalmazottainak letartóztatásával mélypontot ért el. Az 1956-os forradalom leverése után hatalomra kerülő Kádár-rezsim saját elszigeteltségét nemzetközi kulturális projektekkel kívánta oldani: ezek között az egyik első a francia könyvkiállítás volt.
A budapesti francia és az ezt követően a Sorbonne-on megrendezett magyar könyvkiállítás a későbbiekben egyre intenzívebbé váló francia-magyar kulturális kapcsolatok első epizódjának tekinthető. A párizsi megnyitó azonban az 1956-os forradalmat követő megtorlások árnyékában zajlott: francia fiatalok a kilenc éves börtönbüntetését töltő író, Déry Tibor szabadon bocsátását követelő röplapokat osztogattak a látogatóknak.
A könyvkiállítások a hidegháború kontextusában jöttek létre. Nem egyszerűen a kulturális diplomácia epizódjai voltak, hanem a rivalizáló nagyhatalmak konfliktusa által meghatározott összefüggésrendszerben a „puha” hatalom eszközei. A kiállítás egy másik példáját is felvillantja annak, ahogyan a korszakban a könyveket kulturális hadviselés céljára használták: a CIA különböző fedőszervezeteken keresztül szervezett és finanszírozott egy olyan programot, amelynek során 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is.
Interjúalanyok: Gábor Eszter, Gyémánt László, Jovánovics György, Klimó Károly, Kovalovszky Márta & Kovács Péter, Lakner László, Marosi Ernő, Passuth Krisztina, Perneczky Géza, Tót Endre.


A kiállítás 2019. 09. 20. – 2020. 01. 19. között tekinthető meg.