Az ember tragédiájáról a Magyar Művészet folyóirat hasábjain

A Magyar Művészet folyóirat XI. évfolyamának 2. lapszáma többek között a 200 éve született Madách Imre emléke előtt tiszteleg. Ehhez kapcsolódóan olvasható benne egy-egy tanulmány Az ember tragédiája című alkotás színre viteleiről, mozgóképes változatairól valamint illusztrációiról.

Az ember tragédiája a legtöbbet értelmezett és elemzett, ugyanakkor a legtöbbször előadott és illusztrált magyar irodalmi mű, amely minden művészeti ág: a színház, a film, a zene és a képzőművészet terén is folyamatos reflexiókat vált ki. E reflexiók egy részét elemzi az alábbi három tanulmány:

Máté Zsuzsanna: A Tragédia színre vitelei az összehasonlító művészettudomány tükrében

A szerző először a Tragédia képző-, zene-, film- és színházművészeti átváltozásait a mediális közlésmódok és a hermeneutikai, esztétikai sajátosságok szempontjából hasonlítja össze. Ezután azt vizsgálja, miért ideális a Tragédia mint pretextus, illetve premédium a különböző művészeti ágak jelrendszerére való átformáláshoz. Végül a színházművészeti transzformációk három fő irányát mutatja be a Tragédia színre viteleinek hagyományrendszere és közelmúltjának összefüggésében.

Pusztai Virág: Az ember tragédiája a mozgókép nyelvén

A Tragédiából három olyan mozgóképes alkotás született, amely a filmművészet eszköztárával tolmácsolja a drámai költeményt: Szinetár Miklós tévéfilmje (1969), Jeles András Angyali üdvözlet című játékfilmje (1984) és Jankovics Marcell animációs filmje (2011). A tanulmány azt elemzi, hogy e produkciók miként próbálnak egyensúlyt teremteni Az ember tragédiájához való hűség és az új, önálló alkotás megteremtésének művészi célja között.

Varga Emőke: Az ember tragédiája illusztrációiról

A tanulmányíró a Tragédia illusztrációtörténeti szerepének sajátosságait vizsgálva azt bizonyítja, hogy Madách koncepciója erőteljes ösztönzést ad a vizuális megjelenítéshez, ugyanakkor költői nyelve korlátozza a drámában szereplő látványelemek és események képzőművészeti megkomponálását. Az ember tragédiájának szövege megadja a művészi szabadság lehetőségét az illusztrátornak, de a „magára hagyatottság” élményével is szembesíti.

További információk: http://www.magyar-muveszet.hu/folyoiratok/magyar-muveszet-20232