Esemény

2021-08-08 17:00:00

Felsőörsi Fotóudvar, 8227 Felsőörs, Szabadság tér 5.

Darwin pop-up

A Felsőörsi Fotóudvar központi kiállítása Darwin az érzelmek kifejeződéséről írott munkáját értelmezi. A tárlat fontos eleme Czigány Ákosnak a könyvet feldolgozó fotótárgya, mely a kötet üres lapjait mutatja fel.

A Felsőörsi Fotóudvar központi kiállítása, a DARWIN POP-UP Charles Darwin Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál című munkáját mutatja be és értelmezi jelenkori nézőpontból. Darwin ebben a munkájában az emberi arckifejezések és gesztusok evolúciós gyökereit vizsgálta – gyermekeken, mentálisan visszamaradott betegeken és főemlősökön végzett megfigyeléseire, valamint különleges tematikus fotó- és dokumentumgyűjteményére alapozva. Feltételezése szerint az olyan alapérzelmek, mint a félelem, harag, szomorúság, öröm nem kizárólag az emberre jellemző kifejezési formák. Összefüggést talált az emberi érzelmek és az arcizmok összehúzódásai, valamint a kibocsátott hangok között, és úgy vélte, hogy ugyanazok az arcmozdulatok és hangok az állatokban is hasonló érzelmi állapotokat fejeznek ki. A vizsgálatait tartalmazó könyv nem csak az etológia, a neurobiológia, a kommunikációelmélet és az érzelemkutatás egyik alapműve, de fotótörténeti mérföldkőnek is tekinthető, mert az első olyan tudományos kiadvány, amelyben fényképek is szerepelnek illusztrációként. A felsőörsi Civilház közösségi terét elfoglaló pop-up show többek között olyan fotográfusok munkáiból válogat, mint Oscar Gustave Rejlander (1813–1875), Henry Thomas Melville (1833–1878), vagy a fényképet előszeretettel alkalmazó tudósemberek, Thomas Henry Huxley angol biológus, és a felkavaró fotóiról ismert, orvos végzettségű francia fényképész, Guillaume-Benjamin Duchenne de Boulogne (1806– 1875). A kiállítás egyik központi elemeként jelenik meg emellett Czigány Ákos Darwin Online című fotótárgya, mely Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál című Darwin-munka nyomdafesték nélküli oldalainak felhasználásával készült. Az üres lapok felülete láthatóvá teszi az eredeti anyag, az akkori technológia jellemzőit és kísérteties módon érzékelteti a könyv 1890-es második kiadásának megjelenése óta eltelt idő „nyomát”.