Egy fiatal művész útkeresésétől a hollywoodi hírességek sétányáig – Bemutatták a Csupó Gábor életéről szóló könyvet

Szeptember 27-én, Csupó Gábor 70. születésnapja alkalmából bemutatták a Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című könyvet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI), a FilmHungary és az eseménynek otthont adó Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös szervezésében. A kiadvány a FilmHungary Magyarok Hollywoodban című sorozat részeként jelent meg. A könyvbemutatón részt vett Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas magyar–amerikai animációs filmalkotó; Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező; Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező; Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója; Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas alkotó és Takó Sándor Magyar Mozgókép Díjas alkotó, a kötet szerzői; valamint Ferencz Mihály, a kötet tervezőgrafikusa.

Csupó Gábor a kortárs magyar és amerikai film egyik legnagyobb alakja, akinek kalandokkal és kihívásokkal teli, filmtörténeti jelentőségű életútját könyv ezelőtt még sosem dolgozta fel. Élete páratlan lehetőséget enged, hogy bepillantsunk a kommunista Magyarország rejtett zugaiba, egy fiatal művész útkeresésébe. Az Egyesült Államokban A Simpson családdal (The Simpsons) robbant be, amely világhírnevet hozott számára. Nevéhez fűződnek az 1990-es és a 2000-es évek legnagyobb Nickelodeon-sikerei, a Fecsegő tipegők (Rugrats), A Thornberry család (The Wild Thornberrys), a Rocket Power és a Jaj, a szörnyek! (Aaahh!!! Real Monsters) című sorozatok. Karrierje során huszonháromszor jelölték a legrangosabb televíziós elismerésre, az Emmy-díjra, amelyet ötször is elnyert.

A könyvbemutatót megelőzte Csupó Gábor címzetes egyetemi tanári címének ünnepélyes átadása, amelyet Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora nyújtott át részére. Kollarik Tamás ezekkel a szavakkal méltatta a filmalkotót: „Vannak teljesítmények, amelyeket nem kell megmagyarázni, nem kell indokokat keresni, amikor elismerésük megtörténik – Csupó Gábor életműve ilyen.” Mint azt elmondta, Csupó tehetséget és hitet, becsületet és szorgalmat kapott otthonról, generációk nőnek fel a munkáin, emellett azon kevés animációs alkotók egyike, aki kilépett az animációs műfajból, és élőszereplős filmrendezőként is megszerezte a nemzetközi sikert és elismerést. Az Amerikában töltött évtizedek alatt is megmaradt magyar érzelmű és gondolkodású európai filmalkotónak, aki nem követ trendeket, konvenciókat, hanem alakítja és formálja azokat – minden szabályt felrúgott, miközben újakat írt helyette. Igaz ember, akit mindvégig a szabadság szeretete kísért az úton, amely a mai napig ott csillog a szemében. Hozzátette, hogy amikor megkezdődtek a könyv szerkesztési munkálatai, a tisztelet és a példaértékű munkásság bemutatásának szándéka vezette őket, „de az együtt töltött idő alatt a tisztelet mélyült, az elhatározásból pedig meggyőződés lett, és őszinte baráti szeretettel egészült ki”.

Az MMA MMKI kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar film területének kutatásával. Arról, hogy eddig milyen kötetek jelentek meg az intézmény gondozásában, arról Csáji László Koppány, az MMA MMKI igazgatója beszélt. Prezentálta a közönségnek a filmművészettel kapcsolatos kutatásokat és az azokból megjelenő köteteket, amelyeket elmondása szerint sok helyen tankönyvként is használnak. A Fundamenta profunda elméleti megalapozó kiadványok keretében jelent meg az Animációs körkép című kötet, amely a magyar animáció oktatási, intézményi és pályázati lehetőségeit járta körbe, illetve a Mozgókép és paragrafusok, amely a filmgyártás intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkozott. Az intézet Documenta Artis kötetei között láttak napvilágot 2017-ben a Magyar forgatókönyvírók I. és 2019-ben a Magyar animációs alkotók I. interjúkönyvek, amelyekben kortárs alkotók szakmai, de az oktatás számára is felhasználható módon beszélnek szakmájuk szerepéről, helyzetéről, a magyar mozgókép jelenéről és jövőjéről. A 2021-ben megjelent Magyar producerek I. című kiadvány célja, hogy a magyar mozgókép kortárs alkotóinak gondolatait, meglátásait megőrizze. Emellett a magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismerteti a 2021-ben megjelent Magyar filmek 1896–2021 című lexikon. Ezek sorába illeszkedik immár nyolcadik tagként a Csupó Gábor életművét bemutató könyv, amelyet szerettek volna közelebb vinni az olvasókhoz az illusztrációk által is, éppen ezért úttörő vállalkozásnak számít a korábbi köteteikhez képest.

Ezt követően Rófusz Ferenc Magyar Szent István-renddel és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar-díjas rajzfilmrendező méltatta nemzetközi vonatkozásban Csupó Gábor munkásságát. Felidézte, hogy amikor kiment hozzá Amerikába átvenni az Oscar-díjat, Csupó örömmel fogadta őt, és szívesen vállalta, hogy elkészíti róla a díjátadón azokat a fekete-fehér fotókat, amelyeket a mai napig örömmel vesz elő. Elmondása szerint sok kalandot megéltek együtt: elmesélte, hogyan akarták elfogni a betörőket a los angelesi villában – a rendőrök meg is jegyezték, hogy „csak az őrült európaiak viselkednek így”. Hozzátette, Csupó mindig is az az ember volt, aki igazán meg tudta mutatni a magyar virtust, emellett nem félt eltérni a megszokottól: a Simpson család felrúgta a régi „iskolát” és a Disney által bevésődött konvenciókat, a Fecsegő tipegőkkel pedig ezt még tovább sikerült fokozni.

Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja beszédében elmondta, hogy a 70-es évek elején sok fiatal jelent meg a Pannónia Filmstúdióban, ugyanis a Mézga család kapcsán intenzív fejlesztés indult be – ekkor találkozott Csupóval a pályakezdő alkotók között. Később munkakapcsolatba is kerültek, amikor a bekerült fiatalokat szétosztották, hogy vezessék be őket a szakma rejtelmeibe. Meglátása szerint „a külföldre távozott alkotók nagyon szépen megállták a helyüket, de Gábor teljesítménye a csúcs minden tekintetben”. A sors később egy filmfesztiválon hozta őket össze, ahol Csupóék az Immigrants című filmmel voltak versenyben, ő pedig zsűritagként szerepelt.

A programot kerekasztalbeszélgetéssel folytatták, amelynek résztvevői Csupó Gábor, Kollarik Tamás, Takó Sándor és Ferencz Mihály voltak. A beszélgetésen szó esett arról, hogyan született meg a könyv, és végül hogyan fogtak hozzá a közös munkának – a nehézkes indulásról Kollarik Tamás osztott meg részleteket. Takó Sándor elmondta, hogyan épülnek fel a fejezetek, hogyan rakták össze ezt a nagyszabású könyvet, ugyanis számtalan interjúalany bevonásával készült el a végső verzió, amely teljes egészében végigtekinti Csupó Gábor eddigi munkásságát. Ferencz Mihály hozzátette, hogy nem csupán a szövegnek, hanem „magának Gábor életének is nagyon jó dramaturgiája van”, ezért nagyon élvezte a munkát, habár könnyű elkalandozni a sok illusztráció és mozgalmas képek között.

Csupó Gábor elmesélte, hogy mindig is szeretett rajzolni, de az animációs film akkor lépett be az életébe, amikor először meglátta a 101 kiskutyát a moziban, és elkapta annak a varázsa, hogy a rajzai akár meg is mozdulhatnak. Az amerikai munkásságával kapcsolatban elárulta, hogy általában őrült európai művészként tekintettek rá, ezért mindig kilógott a sorból, ő nem akarta utánozni az amerikai stílust, mindig a saját útját követte. Elmondta azt is, hogyan születtek meg a Simpson család figurái, és hogyan fogadták ezt akkor – Jim Brooks producert nem volt könnyű meggyőzni arról, hogy „ennek van ereje, mert ez valami más”. Csupó Gábor az elsők között volt, aki azt állította, hogy felnőttek számára is érdemes rajzfilmet készíteni, de művei ennek ellenére a fiatalabb korosztályt is ugyanúgy képesek megragadni.

A könyvbemutatón elárulták, hogy Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című kötet angol nyelvű változata is készülőben van.

Az esemény visszanézhető a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Youtube csatornáján.