Értéktárak és gyűjtemények az örökségesítési folyamatok tükrében Békés vármegyében

A Tudományos Kutatás Lehetőségei a Dél-Alföld Néprajzi Gyűjteményeiben címen rendez előadást A Szegedi Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalmi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottsága a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékével, a Solymossy Sándor Egyesülettel és a Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztályával Szegeden a SZAB székházában (Somogyi utca 7.) 10.00 órai kezdettel.

A konferencián a Magyar Művészeti Akadémiai irodalmi alkotói ösztöndíjasa, Nagy-Laczkó Balázs is előadást tart Értéktárak és gyűjtemények az örökségesítési folyamatok tükrében Békés vármegyében címmel:

Megalakulásuk óta a települési értéktárak, mintegy a helyi örökségesítési folyamatok intézményesült keretéül szolgálnak Békés vármegye számos településén. A helyi értéktárak által közölt, nyilvántartott, vagyis bevett értékek sorában számos muzeális intézmény, illetve muzeális gyűjteményekhez kötődő, muzeológiai jellegű elem is helyet kapott az utóbbi években. Ezek önmagukban, leírásaikban sokat elárulnak eme intézmények, gyűjtemények, illetve muzeális tárgyak helyi megítéléséről, szerepéről, és még inkább arról, hogy az adott hely vagy tárgy örökségesítése során milyen identitáspolitikai tényezők, oktatási vagy éppen turisztikai szándékok húzódnak meg mind a felterjesztés, mind az elfogadás mögött. Minthogy a helyi értéktárakban a valóságban igen nagy szerepet visznek a települési aktorok, így azok vizsgálata igen sokat elárulhat számunkra arról is, hogy milyen szerepet is szánnak a jövőben az egyes intézményeknek és gyűjteményeknek maguk az önkormányzati szereplők.

A konferencia témája pedig részletesen itt olvasható:

A Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának 200. évfordulója kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés vármegye) néprajzi gyűjteményeinek vonatkozásában számba vegyük a tudományos kutatások lehetőségeit, perspektíváit. Mint ismeretes a 2010-es években a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek működésében gyökeres változások történtek, mivel megszűntek az 1960-as években létrehozott, s évtizedeken keresztül az intézmények fennmaradását biztosító megyei múzeumi hálózatok. Nemcsak a fenntartói rendszer módosult, hanem a múzeumok funkciói is alapvető változásokon mentek keresztül. Erősödött az intézmények és a helyi közösségek kapcsolata, ugyanakkor a tudományos kutatások presztízse jelentős mértékben csökkent, s nem egyszer maguk a fenntartó önkormányzatok sem támogatják az efféle aktivitást. A kedvezőtlen folyamatok ellenére határozott meggyőződésünk, hogy a tudományos kutatómunkának továbbra is helyet kell biztosítani a múzeumok tevékenységében. Különböző módon erősítheti az intézmények pozícióit, járulhat hozzá hatékonyan társadalmi szerepvállalásukhoz.