Ismerkedés Herend múltjával a Veszprémi Levéltárban

2025-ös MMA-s kutatásom fő fókusza a "japonizmus Herenden" kérdéskör. Kutatási időszakom második harmadévében többször ellátogattam Veszprémbe, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra több folyóméternyi archív anyagán keresztül adatokat és információkat gyűjtsek kutatási kérdéseim megválaszolásához. A magyar, német, francia, angol, olasz és helyenként orosz levelezésben siker volt rátalálni a "japán", "kínai", "orientális" jellegű szöveges utalásokra, valamint felfedezni a Fischer család kapcsolódási pontjait a Kelet iránt érdeklődő műgyűjtő családokhoz. A kutatás a következő negyedévben is folytatódik majd, eredményeit pedig a 2025. szeptemberében megrendezésre kerülő Látkép konferencián fogom prezentálni, melynek absztraktja alább olvasható:

Kelet és Nyugat között: a Herendi Porcelánmanufaktúra helye a japonizmus keretrendszerében

A 2021-es, első Látkép konferencián arról beszéltem, hogy a pécsi Zsolnay gyári keleti mintagyűjteménye milyen módokon inspirálta a gyár 19. század végi és 20. század eleji japonizáló arculatát. A kutatás eredményeit a Lüszterlepkék és Mázmadarak – A Zsolnay Múzeum japán gyűjteménye és a Zsolnay-japonizmus című kiálltás mutatta be (2022), s arra is rávilágított, hogy számos japonizáló Zsolnay-alkotást nem japán (vagy kínai) kerámiák, hanem a Herendi Porcelánmanufaktúra termékei inspirálták.

Herend a magyar japonizmus legkorábbi, s a 19. századi európai porcelánipar fontos és nemzetközileg is elismert képviselője. A 2024–2025-ös alapkutatásom Herend keleti inspirációjú mintakincsének teljes feltérképezésére irányul, illetve kutatja annak közvetlen és közvetett forrásait, valamint a manufaktúra kapcsolati hálóját. A kutatás legfőbb kérdései: Mikortól és milyen forrásokból merítve van jelen a „Kelet” a herendi porcelánművészetben? Mely ázsiai kerámiatípusokat használtak előképekként, s milyen módosulásokon mentek át a kölcsönzött (vagy eltulajdonított?) motívumok? A motívumokon túl merített-e egyebet Herend a Kelet kerámiakultúrájából?

A vizsgálódás célja, hogy megállapítsuk, hogyan illeszthető bele (beleilleszthető-e?) a Herendi Porcelánmanufaktúra orientális termékskálája a japonizmus művészettörténeti keretrendszerébe, s milyen súlyt képvisel mindez a 2026-ban kétszázéves manufaktúra történeti narratívájában.