Korb Flóra 120

Édesapja Korb Flóris, a századforduló elismert építésze kitűnő nevelést biztosított lányainak, Erzsébet festészetet tanult, három évvel fiatalabb húga, Flóra pedig a táncot választotta. Előbb Budapesten Nirschy Emília táncakadémiáján a klasszikus balettet sajátította el, majd Münchenben Olga Westphalnál tanult. Itthon Bierbauer Clarisse tanítványa lett.

Pályakezdése az 1920-as évek közepére tehető, amikor a klasszicizálás a táncművészetben már kissé elavulttá vált, és helyét egyebek mellett a népies motívumok vagy a mozgásparódiák vették át. Korb Flóra alkalmazkodva a korszak divatjelenségeihez, táncművészetében a könnyedebb műfajok felé fordult.
 
Karrierje csúcspontját 1933–1935-re tehetjük: amikor kihasználva a korszakban felerősödő nemzeti érzéseket és a népi témák egyre növekvő népszerűségét, a „nemzeti revü” magas színvonalú alkotójává vált. Martin Munkácsi Korb Flóra drezdai és berlini turnéja során a berlini Wintergartenben tartott előadásáról készített fotóit a Berliner Illustrierte Zeitung közölte le, a francia Les Archives internationales de la danse 1934. áprilisi számában pedig egykori mesterének férje, Rabinovszky Máriusz művészettörténész, Szentpál Olga és Dienes Valéria mellett mint a külföldön igen népszerű, stilizált magyaros motívumokból építkező koreográfust említi őt. Korb Flóra népi balettjeiről (Magyaros tánc, Mézeskalács balett, Magyar fesztivál tánc) talán a legteljesebb képet a magyar tévéhíradó 1933. augusztusi Mézeskalács balett felvétele alapján alkothatunk: legnépszerűbb művét egy hatalmas, tükrös mézeskalács szív díszlet előtt, négy magyaros férfiruhába és négy női ruhába öltöztetett táncosnő járta. Ugyancsak kellékként szerepeltek a táncban a mézeskalácsot utánzó jelmezek, valamint a „huszárlovak” is. A koreográfiában a néptánc stilizálva jelent meg, s főként a látvány fokozását szolgálta.

Arról sajnos már nincs adat, mi lett a sorsa a Korb Flóra Balettnek az 1930-as évek közepe után.



Az eredeti bejegyzés megtekinthető: itt.