KÖZSZOLGÁLATISÁG-MÉDIA-KULTÚRA - Az MMA Művészetelméleti Tagozatának konferenciája

A konferencia három részre oszlik: I. Az állami felelősség és szerepvállalás együttese: a közmédia; II. Nem állami szereplők és állami szerepvállalás; III. Médiaértés és kultúra.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata konferenciája

A konferencia logikai-tartalmi rendje szerint három részre oszlik: I. Az állami felelősség és szerepvállalás együttese: a közmédia; II. Nem állami szereplők és állami szerepvállalás; III. Médiaértés és kultúra, így az alkotmányos jogi szabályozottságtól, a közszolgálatiság elvein és gyakorlatán keresztül jut el a médiaszolgáltatás, médiatartalmak gyártásának kérdéseihez, a médiafogyasztás társadalmi szokásainak vizsgálatához.

A konferencia harmadik szekciójában tartom meg A kultúra közvetítésének útjai – Egy előttünk álló példa: Sára Sándor című előadásomat. Ennek rövid összefoglalása:

Sára Sándor életművének meghatározó fejezete intézményvezetői tevékenysége. A Duna Televízió élén eltöltött hét éve (1993–2000) korszakos teljesítmény: egy olyan zavaros időszakban honosította meg a közszolgálati szemléletet, amikor az állampárti évtizedek után kitört definíciós versengés (a politikai gyakorlatban: médiaháború) közepette nehéz volt szellemi fogódzókat találni arra, mit is jelent kulturális csatornát működtetni. Hogyan gondolkozhat nemzetben és nem nézőszámban egy televízió? Milyen személyes áldozatot vállalt Sára Sándor a Duna tévé érdekében? Az előadás nem pusztán médiatörténeti visszatekintés, hanem személyes vallomás is. Sára Sándor elnöki időszaka után gyakornokként érkeztem a „nemzet televíziójába”, de szellemiségének gyümölcséből még nekem is jutott. A Duna tévé nemcsak szakmai minta számomra, hanem újságíróként ez talán bevallható: a Mészáros utcai épület „kamaszkorom legszebb nyarának” helyszíne.