Memóriák

A Memóriák című darab egy férfi-nő viszonyt dolgoz fel, mindkét szereplő határhelyzettel kell, hogy szembenézzen. A darab olyan kérdéseket jár körül és gondol újra, mint család, hűség, abortusz. A megváltozott körülmények közt létezni kénytelen társadalomban hol a helye a családnak, milyen funkciót tud betölteni, milyen kihívásokat állít a tagjai elé? Az abortusz a mai napig vitatott téma: hol kezdődik az emberi élet, hol kezdődik a felelősség az emberi életért? Kiüresedett fogalommá vált mára a hűség, vagy érdemes törődnünk vele, az etikus embertől elvárható magatartásként tekinteni rá? A darab ezeket a kérdéseket teszi fel különböző szituációk formájában. A drámaiságot a szereplők kihagyásos nyelve, a szituációk töredékessége igyekszik szemléltetni, ehhez járul hozzá a lírai nyelv, a nyelv megteremtette helyszín. A darabban a személyes tapasztalat egészül ki a fikcióval, a kettő találkozása mozgatja a "történeteket", a helyzetbe hozott szereplőket. Ahogy haladunk előre a szövegben, úgy változik a szereplők álláspontja, véleménye, világhoz (egyszóval a magukénak érzett és elfogadott valósághoz) való viszonya. A darab egyik kulcsmotívuma az emlékezés, ami különálló térként, helyszínként fogható fel, az emlékezetünkbe lépve megváltozik a személyiségünk addig ismert formája, és új eseményként jelenik meg. Az emlékezés gyakran úgy viselkedik, mint egy járvány, teljesen megváltoztatja a környezetét, tehát az emlékezetet birtokló személyiséget. A darab ennek kihasználásával is eljátszik, meglátva az ebben rejlő drámai tétet. Emlékezni annyi, mint drámává válni. 

A darab megírásához Adrienne Kennedy, Visky András, José Manuel Mora drámáiból, Pier Paolo Pasolini, Wong Kar-Wai filmjeiből szereztem inspirációt. A darab tökéletesen illeszkedik a tervezett drámakötet koncepciójához, amelyek közül kettő a marosvásárhelyi Látó folyóiratban jelent meg, és amelyből a Henger című darab várhatóan jövő tavasszal kerül bemutatásra felolvasószínház keretében Marosvásárhelyen.