Muravidék
Középkori keresztény szakrális emlékei
A Kárpát-medence határon túli, középkori keresztény szakrális emlékeinek gyűjteményéhez első körben felkutattam Muravidék középkori keresztény templomait, előkészítettem az utazást és elkészíttettem a fotódokumentáció nagy részét, ami majd szükséges lesz az online művészettörténeti kutatói gyűjteményhez és a múzeumi minőségű reprodukciókhoz.
Első utam Bántornyára vezetett. András atya örömmel látott, segítségemre volt. A román alapokon nyugvó, gótikus stílusjegyeket is mutató templomának falán az 1380-as évekből származó freskók látványa felejthetetlen élménnyel ajándékoztak meg. Bántornya igazi művészettörténeti csemegét rejt. Az itáliai trecento stílusában festett alakok Aquila János mester keze munkáját dicsérik, aki a veleméri templom freskóit is készítette. A templom falán megelevenednek a Szent László-legenda képsorai. Az addig vakolattal elfeledett freskókat 1863-ban fedezték fel.
Második utam a nagytótlaki körtemplomhoz vezetett. Ez Muravidéken a legjelentősebb román stílusú építészeti emlékek egyike, a maga nemében egyedülálló. A kerek alaprajz, a külső lizénák, a koszorúpárkány, a félkör alakú apszis, a kupola és a földszinti falfülkék román kori épületről tanúskodnak és a 13. század első felére utalnak. A templombelső falképei is jelentős értéket képviselnek. Bár tudtam, hogy ebben az őszi időszban a templombelső nem látogatható, mégis felkerestem.
A domonkosfai 13. század első feléből származó Szent Márton (eredetileg [Szűz Mária) templom a község katolikus temetőjében található. A templom déli kapuja fölött a románkori építészet és épületszobrászat szép példáját találjuk. Tizenkét ívű timpanonkoszorúban párduc tartja a keresztet. Párducos állat csak Zalaháshágyon tartja a keresztet románkori timpanonjainkon, a többi helyen mindenütt bárányt találunk, az Agnus Dei-t.
A mártonhelyi templom a 14. század végén épült gótikus stílusban. A római katolikus plébániatemplom nemzetközi művészettörténeti jelentőségét mindenekelőtt falfestményeinek köszönheti. A freskók alkotója szintén Aquila János volt amint arról felirat is tanúskodik: „p(er) man(us) Johannis Aquile Rakespurga oriund(us) ...”