NYIM19 KONFERENCIA ÖN/ÉLETÍRÁS

2024-ban a TNT Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport tizenkilencedik alkalommal rendezi meg éves NYIM: Nyelv, Ideológia, Média konferenciáját, melynek célja a magyarországi, illetve magyarnak tételeződő társadalmi és kulturális gyakorlatok, jelenségek és reprezentációk lokális sajátosságainak globális keretbe helyezett vizsgálata – ezúttal a ’gender’ és az ’ön/életírás’ ’fogalmainak összefüggéseire koncentrálva.

Szabó Noémi, Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre 

Gráber Margit művészetéről – másképp

Gráber Margit (1895 – 1993) festőművész Fanyar emlékek című önéletírása először 1989-ben jelent meg nyomtatásban. A festészeti életmű alapos ismeretében ez a szöveg úgy közöl sokat, hogy mindvégig nagyon tárgyilagos marad, azonban a sorok közül szinte pulzál a művész kendőzetlen és ösztönös feminizmusa, az önállóságra törekvés, és a független karrier vágya, mindez pedig sokkal konkrétabban és erőteljesebben jelenik meg nála, mint női művész kortársainak hasonló visszaemlékező szövegeiben. Gráber Margit vélhetően összetett nemi identitása és az ezt kereső-kutató önmeghatározó pozíciók nemcsak szövegeiben, hanem egész festészeti életművében tetten érhetők. Kutatásom arra keresi a választ, hogy ki volt valójában Gráber Margit, hogyan érzett, kit szeretett, hogyan próbálta meg lépésről lépésre feldolgozni művészetében komplex identitásának nagy dilemmáit és mindezt hogyan nem vette észre, negligálta, illetve burkolta a jótékony hallgatás ködébe a Kádár-korszak radikálisan férfiközpontú és heteroszexuális nézőpontú művészettörténet-írása. Azt is felvillantjuk, hogy miközben saját képzőművészeti-művészettörténeti közege valójában képtelen volt érdemben reagálni Gráber festészetére, eközben személyének alteregója, az identitását kereső, tépelődő nő alakja bevonult a magyar irodalom panteonjába: Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényének egyik fontos mellékszereplőjét Gráber Margitól mintázta. A különböző szövegek (regény, visszaemlékezések) és képek közötti korrelációk megismerése során lassan felsejlik egy alternatív élettörténet, amelynek jelenkori interpretációja végül teljesen más kontextusban mutatja fel egy ambivalens kor alapvetően félreértett életművét.