NYIM19 KONFERENCIA ÖN/ÉLETÍRÁS
A SZTE Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport 19. Nyelv, ideológia, média konferenciája
2024-ban a TNT Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport tizenkilencedik alkalommal rendezi meg éves NYIM: Nyelv, Ideológia, Média konferenciáját,
melynek célja a magyarországi, illetve magyarnak tételeződő társadalmi
és kulturális gyakorlatok, jelenségek és reprezentációk lokális
sajátosságainak globális keretbe helyezett vizsgálata – ezúttal a
’gender’ és az ’ön/életírás’ ’fogalmainak összefüggéseire koncentrálva.
Szabó Noémi, Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre
Gráber Margit művészetéről – másképp
Gráber Margit (1895 – 1993) festőművész Fanyar emlékek című
önéletírása először 1989-ben jelent meg nyomtatásban. A festészeti
életmű alapos ismeretében ez a szöveg úgy közöl sokat, hogy mindvégig
nagyon tárgyilagos marad, azonban a sorok közül szinte pulzál a művész
kendőzetlen és ösztönös feminizmusa, az önállóságra törekvés, és a
független karrier vágya, mindez pedig sokkal konkrétabban és
erőteljesebben jelenik meg nála, mint női művész kortársainak hasonló
visszaemlékező szövegeiben. Gráber Margit vélhetően összetett nemi
identitása és az ezt kereső-kutató önmeghatározó pozíciók nemcsak
szövegeiben, hanem egész festészeti életművében tetten érhetők.
Kutatásom arra keresi a választ, hogy ki volt valójában Gráber Margit,
hogyan érzett, kit szeretett, hogyan próbálta meg lépésről lépésre
feldolgozni művészetében komplex identitásának nagy dilemmáit és
mindezt hogyan nem vette észre, negligálta, illetve burkolta a jótékony
hallgatás ködébe a Kádár-korszak radikálisan férfiközpontú és
heteroszexuális nézőpontú művészettörténet-írása. Azt is felvillantjuk,
hogy miközben saját képzőművészeti-művészettörténeti közege
valójában képtelen volt érdemben reagálni Gráber festészetére, eközben
személyének alteregója, az identitását kereső, tépelődő nő alakja
bevonult a magyar irodalom panteonjába: Nádas Péter Párhuzamos
történetek című regényének egyik fontos mellékszereplőjét Gráber
Margitól mintázta. A különböző szövegek (regény, visszaemlékezések) és
képek közötti korrelációk megismerése során lassan felsejlik egy
alternatív élettörténet, amelynek jelenkori interpretációja végül teljesen
más kontextusban mutatja fel egy ambivalens kor alapvetően félreértett
életművét.