Esemény

2021-12-03 17:00:00

Sepsiszentgyörgy, Erdélyi Művészeti Központ

Paralel Finisszázs - tárlatvezetés Várallyay Réka művészettörténész és Péter Alpár képzőművész, kurátor vezetésével

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának Sepsiszentgyörgyi kihelyezett tanszékének nyitása alkalmából rendezett kiállítás zárásán tárlatvezetés az Erdélyi Művészeti Központban.

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A magyarországi felsőoktatási művészeti intézmények közül a kezdetektől kiemelkedett progresszív művészetfelfogásával, mely a Pécsi Műhely öröksége. Ezzel együtt azonban az ANYAG tisztelete és a hagyományos művészeti eljárásokhoz kötődő szakmai tudás magas szintű átadása is jellemezte. Gondolok itt Schrammel Imre, Rétfalvi Sándor, Bencsik István vagy Keserü Ilona iskolát teremtő tevékenységére. A pécsi művészetis hallgatók ma is műhelyrendszerben tanulnak: a szobrászok oktatására külön bronz-, kő-, fa- és fémműhely áll rendelkezésre, ahol a hallgatók - ellentétben a nyugat-európai gyakorlattal – tanáraikkal együtt maguk is részt vesznek a mű kivitelezésének teljes munkafolyamatában, szoros kapcsolatba kerülve az anyaggal.

A pécsi művészetoktatási felfogás egyáltalán nem idegen Sepsiszentgyörgytől. A Plugor Sándorról elnevezett művészeti líceum diákjai – a térségben egyedülálló módon – már a kilencvenes években elsajátíthatták a kortárs művészeti gondolkodást, megismerhették a kortárs művészet alternatív műfajait a Baász Imre kezdeményezte Medium majd az AnnaArt rendezvényein keresztül. Baász tevékenységének köszönhetően a rendszerváltás utáni Romániában Sepsiszentgyörgy nemzetközileg elismert – jegyzett – kortárs művészeti központnak számított. A szabad művészeti gondolkodás mellé ugyanakkor Erdély természetének elementáris ereje társult. A természeti anyagok, színek és formák intenzív kapcsolata az itt élő alkotókkal. A goethei gyökerek és szárnyak együttes jelenléte.

A hagyományt és a progresszivitást ötvöző sepsiszentgyörgyi és pécsi szellemiség hasonlóságának történelmi okai is lehetnek. Erdély különösen dél-keleti része évszázadokon át Kelet és Nyugat kapujának számított, befogadva és ötvözve több régió egymástól egészen eltérő kulturális és művészeti hatásait. Pécs szintén kapuja volt a nyugati, keleti és déli – balkáni – hatásoknak.

A párhuzamosok MÁR találkoztak Bolyai és Lobacsevszkij hiperbolikus terében. MAJD fognak találkozni a végtelenben. MOST pedig együttes erővel képviselik Sepsiszentgyörgyön, Székelyföld Kulturális Fővárosában ember mivoltunk két alappillérét: a művészetet és tudásunk továbbadását.