Publikáció a Magyar Napló folyóiratban

A Magyar Napló folyóiratban megjelent ketténőttek című novellám.

Részlet:

Scheffler András és felesége, Andrea kedden be jelentették a rendőrségen gyermekük eltűnését. A gyermek nevét a jegyzőkönyvet felvevő tiszt helyettes nem értette pontosan, a szülők mint ha két, azonos hosszúságú hangsort mondtak volna egyszerre. Jobb híján Dominika került fel az űrlapra. Ha a névben nem is értettek egyet, Schefflerék abban biztosak voltak, hogy két személyhez küldhették gyermeküket. Csak azt nem tudták, melyiknél lehet a kettő közül. „Hétfőig nem hallottam arról, hogy a bátyá méknak egyáltalán gyerekük született” – mond ta Scheffler Péter a vallomáshoz készített hangfel vételen. Schefflerné Andrea korábban megeskü dött: gyermeküknek a sógoránál kell lennie. – „Ha valahol, hát Andriséknál sosem fért volna meg harmadik ember a lakásban. A családban nem véletlen becézzük őket kétfejű sárkánynak.” „Peti hívott minket így? Nem lep meg” – mond ta Scheffler András, amikor összefoglalták neki öccse vallomását. – „Rá mindig jellemző volt, hogy a saját véleményét egyből a családénak hi szi.” Neje ehhez még hozzátette: „Egyedül is maradt egész életére, mellette aztán nem fért volna meg senki.” „Schefflerék különös szerzetek” – mondta Nosz valy Bálint atya, akinél Scheffler András szerint hagyták az állítólagos Dominikát. – „A gyerek sokat volt nálam a plébánián, a Képes Bibliából tanult meg olvasni. Különösen a feltámadás utá ni negyven napot szerette: tetszett neki, hogy Krisztus csak föl föltünedezett.”