Ránki Fülöp Kodály-koncertje az Ars Sacra Fesztiválon

Kodály Zoltán összesen éppen egy tömör szólóműsornyi zenét komponált zongorára, ha csak a koncertpódiumra szánt műveket számítjuk. Ezek mind pályájának első feléből származnak. Kodály ifjúkori párizsi utazásáról tanúskodik a Meditáció Debussy egy motívuma fölött. Debussy zenéje, hangvétele felsejlik, sőt akár meg is jelenik a Kilenc zongoradarab és a Hét zongoradarab egyes részleteiben is.

A Kilenc zongoradarab a frappáns Valsette-tel együtt elhangzott Kodály első szerzői estjén, 1910-ben, bemutatva a komponista forradalmian újszerű kifejezésmódját. Az izgalmas, szélsőségesen modern művek után következő Hét zongoradarab az ezutáni néhány év termése, valamivel lekerekítettebb, érett, de továbbra is igen modern kompozíciók sorozata.  Gyakrabban játszott tételei a Székely keserves és a Sírfelirat, a teljes ciklus azonban méltatlanul ritkán hallható.

A Marosszéki táncok megírásának gondolata akkor fogalmazódott meg Kodályban, amikor 1923-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulója alkalmából felkérték új zenekari mű írására. Mivel azonban Bartók a Táncszvitet komponálta erre az eseményre, Kodály elállt attól, hogy maga is tánctételek sorozatával rukkoljon elő, így - miután a jubileumra a Psalmus Hungaricust írta meg - csak évekkel később dolgozta ki a briliáns Marosszéki táncokat, először zongoramű formájában, amelyet később követett a jól ismert szimfonikus zenekari változat.

A koncert a Magyar Zene Háza és az Ars Sacra Fesztivál közös rendezvénye. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.