Sajtórepertórium készítése az adott sajtóirodalomban megjelenő/leírt/említett fotográfiai/fotótörténeti/fotográfusokkal kapcsolatos irodalom kutatása révén

Sajtórepertórium készítése az adott sajtóirodalomban megjelenő/leírt/említett fotográfiai/fotótörténeti/fotográfusokkal kapcsolatos irodalom kutatása révén:

    A székelyföldi lapok repertóriumait, folyóiratait, hetilapjait kutatva számos fotográfiai szócikkre keresve valóságos fotótörténeti kincsekre bukkantam, amelyeket a mai fotótörténeti kutatás nem ismer. Ismeretlen fotográfiai műtermek, ismeretlen vándorfényképészek, ismeretlen fényképek, ismeretlen tudósítások, képeslapok, fotózással kapcsolatos hirdetések, reklámok várnak bemutatásra.

   1900 - 1920 között, Csíki Lapokban az Adler fotográfus dinasztia, valamint Biró József, Siska Károly, Kaliczai Gizella csíkszeredai és udvarhelyi fényképészek felhívásai, reklámjai, hirdetései tűnnek említésre méltónak.

„Fényképész!!! Tisztelettel értesítem Csíkszereda város és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy folyó évi április hó 3-ikától kezdve néhány napig fényképészeti felvételeket a legnagyobb készséggel elvállalok s minden e szakmába vágó munkát a legkényesebb igényeket is kielégitőleg teljesítek. A n. é. közönség becses pártfogását és szives támogatását kérve, maradok Csíkszereda, 1902. április hó 2-án teljes tisztelettel ADLER ALFRÉD, fényképész.” (Csíki Lapok - 14. évf. 14. sz./1902. április 2.)

„Csendháborítók. Az elmúlt éjszaka Biró József és Barbura (Gyulai utóda) fényképészek kirakatait ismeretlen tettesek betörték. A hasonló csendháborítókat a rendőrség figyelmébe ajánljuk, különössen akkor, midőn ez a város kellö közepén történik.” (Csíki Lapok - 24. évf. 11. sz./1912. március 13.)

  „A kik szeretik a szép fényképeket ebbeli szükségleteiket Siska Károly helybeli fényképész által minden tekintetben a legjobban s legelőnyösebben elégíthetik ki. Siska fényképész özv. Lux Sándorné urnő hazán függő kirakatában a helybeli közzönség színe-javát látjuk s ezeknek felvétele, kidolgozása s általában egész kiállítása elárulja készítőjének a saját mesterségében való járttasságát. A szorgalmas fényképészt ajánljuk a közönség figyelmébe.” (Csíki Lapok - 12. évf. 19. sz. /1900. május 9.)

„Kalicza Gizella, a múlt évben itt városunkban működő Kalicza Károly festőművész leánya, rövid időre városunkba jött, hogy fényképészeti felvételeket készítsen. Kalicza Gizella Brassóban, a hírneves Adler Lipót fényirodájában éveken keresztül mint elsőrendű szakfényképész működött, s műveivel a legmagasabb igényeket is kielégítette, alkalmat akar nyújtani a n. é. közönségnek, hogy jó felvételű fényképeket kaphassanak, melyet is felelősség mellett bocsájt a n. é. közönség rendelkezésére". Néhány hét eltelte után ő is, mint fényképésztársai, új piac után nézett, hisz Csíkszereda méretei miatt hosszabb ideig nem tudott elég megrendelést biztosítani a vidék első hivatásos fényképésznőjének sem.”(Csíki Lapok - 12. évf. 33. sz./1900. augusztus 15.)

Lásd még:

Az 50 éves ipartestület 1884-1934, kiadja: Csíkszereda és Vidéke Ipartestülete; Hasonmás kiadás, Alutus Nyomda, Csíkszereda, 2015

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története,Typografika,Békéscsaba, 2007

Műtermek és működtetői

Leopold Adler

Leopold Adler, aki 1848. július 12-én született a Prága melletti Nusle-ban, valószínűleg 1872-ben költöztette lakóhelyét a romániai Brassóba. Ekkor öccsével, Alfreddel társult a Purzengasse-be, a legidősebb testvér, Moritz fotóműtermébe. 1870 óta 14 saját fotóstúdiót vezetett. A három testvér csak néhány évig dolgozott együtt. Alfred elsőként hagyta el a közös stúdiót, hogy Kronstadtban felállítson egy önálló műtermet. Az 1870-es évek közepén feleségül vette Caroline Muschaleket, a kronstadti mesterfotós, Carl Muschalek (1859.9.29–1904.11.27.) nővérét, aki egy fényképészstúdiót is vezetett a Purzengasse 27. szám alatt.

1875-ben Moritz visszatért Csehországba, és az 1880-as évek elejétől sikeres fotóstúdiót vezetett Prágában. Részt vett az 1891-es prágai nemzeti jubileumi és az 1895-ös prágai Etnográfiai kiállításon is. Leopold Brassóban maradt, és 1900-ig a folytatta a stúdió vezetését. Asszisztensei, Josef id. Schuller és ifj. Josef Schuller 1909 végéig működtették a műtermet. 1909 és 1915 között Leopold Adler ismét önállóan vezette a stúdiót.

Leopold Adler 1924. május 8-án Brassóban meghal.

Leopold Adler, aki Muschalekkel és id. Schullerrel együtt a három erdélyi fotósmester egyike, szakmájában sikeres volt.

Elsajátította az akkoriban elterjedt műfajokat, különösen a portréfotózást és a tipikus Wilhelminian stílusú stúdiórendezéseket. Tájfotókban, építészeti, jelmezes és etnikai fényképeivel is remekelt. Különösen fontosak mesteri felvételei Brassóról.

(Lásd: https://www2.landesarchiv-bw.de/ofs21/olf/einfueh.php?bestand=23318 ; utoljára megnyitva: 2021. 04. 12.)

Lásd még: Miklósi-Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916., Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2001; 89-90. oldal

 A fontosabb székelyföldi lapok fontosabb adatai egy Excel táblázatban az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület bázisában találhatók meg; az adatok folyamatosan frissülnek a kutatás előrehaladtával.