"Sárba égettetett" - történelmi kályhacsempe kiállítás nyílt a Bikfalvi Kulturális Központban
A történelmi Magyarország kályhacsempéit bemutató kiállítás anyagát Péter Alpár képzőművész és Várallyay Réka művészettörténész magángyűjteményének közel száz, elsősorban 19. századi darabja alkotja. Erdély tájegységei mellett helyet kapnak a nyugat-magyarországi csempék is.
A kályhacsempék nemcsak a magyar iparművészet és népművészet szempontjából jelentenek fontos emlékanyagot, hanem komoly társadalomtörténeti információkat is hordoznak. A kastélyoktól a népi lakóházakig a későközépkortól kezdve általánosan elterjedt volt a történelmi Magyarország egyes vidékein, különösen pedig Erdélyben a cserépkályhával, cserepessel való tüzelés. A kályhacsempék igen nagy változatosságot mutatnak az archaikus jelképek használatától a magasművészetből ismert ornamensekig. Hihetetlen, hogy még mindig lehet csempéket, csempetöredékeket találni az erdélyi házak padlásán. Több száz darabos magángyűjteményünk 19. századi darabjaiból (érintve a 18. század végét és a 20. század elejét is) tájegységenként rendeztünk kiállítást az októberben megnyílt Bikfalvi Kulturális Központ boltozatos pincéjében. Az erdélyi tájegységek Kalotaszeg, Székelyföld - ezen belül kiemelten Háromszék -, Barcaság, Beszterce anyaga mellett helyet kaptak a nyugat-magyarországi csempetípusok is. A tárgyak melletti tablókon az erdélyi történelmi kályhacsempék és tüzelőberendezések története olvasható, különös tekintettel a Bikfalván előkerült későreneszánsz csempetípusokra. A kiállítást Péter Alpár képzőművész és Várallyay Réka művészettörténész rendezte és nyitotta meg.