Studia Comitatensia 42 - A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2024

Szabó Noémi: Szentendre motívumai Vajda Lajos művészetében. In: Studia Comitatensia 42. (szerk.: Fábián Laura) A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve. Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, 2024, 240-267.

Az elmúlt évek kutatási eredményeinek összegzéseként jelen tanulmány elsősorban azt vizsgálja, hogy a szentendrei művészet kiemelkedő alkotója, Vajda Lajos (1907–1941) életművében hogyan jelenik meg, alakul át és differenciálódik Szentendre város (és környékének) látképe, részletei, épített öröksége vagy használati tárgyai. A művész egy-egy alkotásán ismétlődően felbukkanó motívumok eredetét, lelőhelyét vagy azok esetleges pusztulásának körülményeit kívánjuk feltérképezni, kitérve a település helytörténeti és népművészeti vonatkozásaira is. Az életmű interdiszciplináris vizsgálata több szempontból is kiemelt fontosságú: egyfelől Vajda Lajos 1926 és 1938 közötti művészetének motivikus szinten is az egyik legfontosabb forrása volt a város, így az életmű összefüggéseinek megértése szem- pontjából nem mellőzhető annak feltérképezése, hogy pontosan mit látunk Vajda egyes művein. A másik aspektus pedig a város arculatának jelenkori folyamatos és dinamikus változása, amely következtében nemcsak utcák, hanem egész városrészek mutatnak teljesen más látványt, mint száz esztendővel ezelőtt. A legnehezebb helyzetben akkor találjuk magunkat, amikor a vajdai életműben felbukkanó utcai tárgyak, apró részletek felkutatását kíséreljük meg (rácsozatok, kutak, pléhkrisztusok, sírkövek), amelyek eltűnése, megsemmisülése szintén pótolhatatlan vesztesége a városnak. A következő generációk számára pedig inventáriumként is értelmezhető jelen kutatás: a megtalált ősmotívumok és az azokat megörökítő Vajda Lajos-művek mindannyiunk közös öröksége, múltunk megértésének, megóvásának és továbbadásának záloga.