Tér és pokol: Pilinszky és a T(t)erek
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel közösen szervezett, már évtizedes hagyománnyal rendelkező konferenciasorozata 2021-ben a száz éve született Pilinszky János költészetét állítja a tudományos tanácskozás középpontjába.
„rendíthetetlen, mint a kőzet, / már nem is én ölelem őket.”
Pilinszky János emlékezete
A FISZ és az EKKE BMK Irodalomtudományi Tanszék közös konferenciája
2021. szeptember 9–10.
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel közösen szervezett, már évtizedes hagyománnyal rendelkező konferenciasorozata 2021-ben a száz éve született Pilinszky János költészetét állítja a tudományos tanácskozás középpontjába. A konferenciát nem csak az évforduló szimbolikus logikája és a megemlékezés aktusa hívja életre. A Trapéz és korlát vagy a Harmadnapon című kötetek nem csupán a szerző korai pályaszakaszának dokumentumai, hanem – a költészettörténeti hagyomány felől nézve – olyan jelentős lírai beszédmódok megalapozói, amelyek az 1920-as és 1930-as éveket követően számottevő részt vállaltak a hazai líra átformálásában, beszédlehetőségeinek és formapoétikai eljárásainak megalapozásában. Ennek fényében a költőnek az Újholdban betöltött szerepe éppúgy kérdésként merülhet fel, amiként a kortársaira (például Nemes Nagy Ágnes, Örkény István, Mándy Iván) gyakorolt hatása. A Nagyvárosi ikonok, a Szálkák és a Végkifejlet már egyaránt ennek a költészettörténeti változásnak a tanúságtételeként olvashatók. Pilinszky versei olyan költői világot teremtenek, amely olvasói számára mind a mai napig számos újdonságot, poétikai megoldást tartogat, mindamellett, hogy a szerző életműve a legfiatalabb nemzedék számára is tájékozódási pontként jelenik meg. A költő olvasástörténete arról győzi meg a befogadót, hogy verseinek emlékezete töretlenül jelen van, még akkor is, ha az utolsó, róla szóló monográfia csaknem két évtizeddel ezelőtt, 2002-ben jelent meg. Az elmúlt két évtized irodalomtudományos fejleményei számos olyan szemponttal gazdagíthatják a Pilinszky-ouvre faggatását, amely nemcsak meghatározó lehet értelmezői számára, de át is alakíthatja az életművéről alkotott képet, esetleg kanonikus pozíciójának különböző szempontokból történő magyarázatát.
Szeptember 9.
Líceum (A épület), 214-es terem
9.45 Megnyitó
A konferenciát Pintér Márta Zsuzsanna, az EKE BMK dékánja, az Irodalomtudományi Tanszék vezetője, valamint Pataki Viktor, a FISZ társelnöke nyitja meg.
1. szekció
Elnök: Bednanics Gábor
10.00 Mártonffy Marcell (PPKE): A tekintet tükröződése. Szembenézések Pilinszky lírájában
10.20 Smid Róbert (ELTE): Szakralitás és szenvedély Weöres Sándornál és Pilinszky Jánosnál
10.40 Balogh Gergő (EKKE): Pilinszky János szerelmi költészetéről
11.00 Vita
11.30 Ebédszünet
2. szekció
Elnök: Mártonffy Marcell
14.00 Szirák Péter (DE): Pilinszky-szórványok
14.20 Kulcsár-Szabó Zoltán (ELTE): Önmegszólítás és dekreáció
14.40 Bednanics Gábor (EKKE): Tér és pokol: Pilinszky és a T(t)erek
15.00 Vita
15.20 Kávészünet
3. szekció
Elnök: Szirák Péter
15.40 Mészáros Márton (KRE): Pilinszky és a gyerekirodalom
16.00 Pataki Viktor (KRE): Pilinszky poétikája gyerekirodalmi szövegeinek tükrében
16.20 Vita
16.40 Kávészünet
17.00 Kötetbemutató
Szeptember 10.
Líceum (A épület), 214-es terem
4. szekció
Elnök: Kulcsár-Szabó Zoltán
10.00 Lénárt Tamás (ELTE): Az apokalipszis képtelensége. Hang, kép és betű az Apokrifben
10.20 Ágoston Enikő Anna (ELTE): A Trapéz és korlát megpörgetett csillagtérképe
10.40 Mezei Gábor (ELTE): Látás és biopoétika Pilinszky János Kráter című kötetében
11.00 Vincze Richárd (ELTE): Pilinszky János Vesztőhely télen című verséről
11.20 Vita
A konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.