Vendégségben az Úrnál szabadtéri kiállítás

„Az Úr nem ment el, itt maradt.

Őbelőle táplálkozunk.

Óh különös, szent, nagy titok!”

Babits Mihály

Eucharisztia – részlet; 1938

Babits Mihály 1938-ban a 34. budapesti Eucharisztikus Világkongresszust ezzel a versével köszöntötte, amely művészi módon foglalja össze az oltáriszentség lényegét. Az Eucharisztia misztériumában a gyarló ember és az Úr szent vendégség formájában egyesül, hogy beteljesüljön, amiért Jézus Krisztus a földre jött. A Krisztussal való találkozás csak ilyen módon válhat lehetségessé, az Úr asztalánál, ott, ahol a titok megtörténik. Hisszük, hogy ennek a misztikumnak a képzőművészeti alkotások befogadásával mi is részesei lehetünk. Erre a (művészeti) vendégségre invitál bennünket a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös tárlata 2021-ben, az 52., ismételten Budapesten megrendezett Eucharisztikus világkongresszushoz kapcsolódóan. „A szabadtéri kiállítással minél többek számára szeretné a MANK láthatóvá tenni, hogyan inspirálja az eucharisztia szentsége művészeti alkotások megszületését” – fogalmazott Fazakas Réka kurátor.

A nyár folyamán meghirdetett pályázatra 200 hazai és határon túli alkotótól érkeztek képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások. Öttagú zsűri választotta ki azokat a munkákat, amelyek reprodukcióit a Múzeum homlokzatán mutatnak be. „Az alkotóknak lehetőségük volt rá, hogy a Vendégségben az Úrnál tematikát tágabb bibliai kontextusban, illetve a hétköznapok valóságában értelmezzék. Az olaj- és akrilképeken, szobrokon, kisplasztikákon, grafikai alkotásokon, elektrográfiai munkákon, valamint fotográfiákon különféle Istenélményeknek vagy mindennapi lelki megtapasztalásoknak lehetünk tanúi. A munkákban az Úrral való találkozásnak mindig újabb és újabb szakrális vetületeit figyelhetjük meg. Számos izgalmas példát találhatunk az áldozás kézzel fogható jegyeinek ábrázolására, tehát az ostyának, illetve a kenyérnek és bornak, valamint a kehelynek a művészi bemutatására, amelyek Krisztus testének és vérének szimbólumaiként az eucharisztia esszenciáját jelképezik. A munkákon gyakran feltűnnek az utolsó vacsora történései, amelyek mindig más szempontokat állítanak fókuszba, bemutatva azokat a pillanatokat is, amikor Jézus már nincs a tanítványai körében” – mondta el a kurátor.

A templomok csendjében megtapasztalható lelki, hitbéli élmények gyakran a szakrális fény feltűnésével válnak különlegesekké. Az isteni kinyilatkoztatás a művészeti alkotásokon keresztül is szakrális, meditatív élményekben részesít. A Krisztus kereszthalálára emlékező munkák a szent áldozat jelképévé válnak, amely az isteni küldetés beteljesítésével lesz misztériummá. Az absztrakt ábrázolások befogadásával a szentség egyedi, elvontabb értelmezéseiben oldódhatunk fel. Gyakran a fotográfia kézzel fogható valóságában lehetünk tanúi annak a titoknak, amely az isteni beavatás, illetve találkozás során születik meg. Az ellesett pillanatok bemutatása újszerű felismeréseket, lelki élményeket nyújthat, amely világunk jobb megértéséhez, nyitottságához és embertársaink elfogadásához vezethet.

A munkák bizonyítják, hogy a szent vendégség művészi értelmezésének lelki tartalma, értelmezése annyiféle, ahányan sugallatot kapnak műveik létrehozására és amennyien nézőként befogadjuk azokat. Tehát maguk az alkotások is a belső, lelki élményeken átszűrődve materializálódnak, hogy közvetítsenek valamit az eucharisztia élményéből. Hisszük és reméljük, hogy a Babits Mihály megfogalmazta különös, szent nagy titkokról az itt bemutatott munkák mindannyiónknak üzennek, hozzáállástól, vallástól, hitbéli meggyőződéstől függetlenül.

https://alkotomuveszet.hu/megnyilt-a-vendegsegben-az-urnal-szabadteri-kiallitas/