Veress Ferenc hagyatéka, a fotográfus arcai Kolozsvár tükrében (1832-1916), Kisfilm
A XIX.századi Erdély fotográfia történetének legkiemelkedőbb képviselője. 1850- ben dönti el, hogy fotográfiával keresi meg a kenyerét. Kezdetben dagerotípiával majd talbotípia képekkel kísérletezik, Buda Elek, az egyik első erdélyi fotóamatőr segítségével. Később gróf Kornis Zsigmond és Apor Károly
A XIX.századi Erdély fotográfia történetének legkiemelkedőbb képviselője. 1850- ben dönti el, hogy fotográfiával keresi meg a kenyerét. Kezdetben dagerotípiával majd talbotípia képekkel kísérletezik, Buda Elek, az egyik első erdélyi fotóamatőr segítségével. Később gróf Kornis Zsigmond és Apor Károly báró támogatásával folytatja kísérleteit.
1853-ban, alig húsz évesn nyitja meg Erdély első önálló hivatásos fotóműtermét. Gróf Mikó Imre segítségével 1855-ben albumot állít össze az erdélyi arisztorata családokról, amellyel megalapozza további jövőjét.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület megbízásából 1859-1860 között Kolozsvár Képekben címmel készít 45 képet tartalmazó albumot. Az 1870 – es években ugyanezt a fotó - sorozatot megismételi. Ezek a képek mutatják meg mind a mai napig leghűbben Kolozsvár XIX. századi arculatát, s adják vissza a város akkori hangulatát.
Kolozsvár megörökítésének ötletét talán a főtéri Szent Mihály templom negótikus új tornyának befejezési munkálatai adták, mely 22 éve épült már. Folytatja kísérleteit a fotográfia más területein: a fotókerámia, fénynyomás, színes fényképezés területén, sőt Veress szerint az emberi bőrön is lehetséges fényképet megörökíteni.
A hatvanas, hetvenes évek munkásságának legtermékenyebb időszaka: 1862-ben az Ország Tükre hasábján felhívást intéz Magyarország fotográfusaihoz, hogy „nagy szolgálatot tehetne a hazai fényképészet a hazai történelemnek, úgy, ha minden olyan régiségeket, várakat, ó kastélyokat, templomromokat, barlangokat stb., amíg még fenn vannak, de csak egy évtized múlva is eltűnhetnek fényképészetileg levenne és a jövő kornak hátrahagyná”, múzeumokban helyeznének el.
El is kezdi új műtermében a fotográfiák megőrzését Országos Museum néven lakásműtermében. 1865-ben megválasztják az Erdélyi Múzeum Egyesület első fényképészének. 1866- fényképes díszalbumot állít össze az országgyülés tagjairól. 1866-tól elkezdi színes fotográfiai kísérleteit.
1868- 4 holdas birtokán 800 féle almafajt ültet (kertészeti, pomológiai tevkenysége is említésre méltó). 1869- fényképeket készít az erdélyi vasútépítésről. 1869- fotókerámiát készít saját kísérletei alapján. 1869- Erdélyről fotóalbumot állít össze Erzsébet királyné számára. 1871- 1872 - erdélyi tájfelvételei, melyeteket Hajós János segítségével készít.
1872-A bécsi világkiállításra küld az erdélyi fotóalbumból. 1878- szegedi Országos Ipar Terménykiállításon fotókerámiát állít ki.
1879– Szákesfehérváron bronzértmet, Dézsen ezüstérmet kap fotókerámiáért. 1881- A kolozsvári egyetem fényképészeti magántanárként előadásokat tart a fényképezés technikatörténetéről.
1882 –Szerkeszti és kiadja első magyar Fényképészeti Lapok szaklapot. 1884-ben másolókeretben elfogadható levonatokat készített színes diapozitívekről, ezeket "heliokrómiának" nevezte el. 1888- támogatók híján kénytelen megszüntetni a Fényképészeti Lapok kiadását. 1889-ben először sikerül megfelelően fixálnia a heliokrómiát. 1890- műtermát bérbe adja Kató József fényképésznek.
1900- Müncheni kiállításon színes képei a zsűri elismerésát vívják ki.
1916 április 3 – án hal meg távol a háborús világ zajától, mellőzve és elfeledve.
LINKEK:
1. Alkotói weboldalamon található kisfilm: Veress Ferenc arcai Kolozsvár tükrében
https://www.youtube.com/watch?v=u9YhBVNN_nQ&feature=youtu.be
2. Régi fotók Erdélyből-webhelyen található kisfilm