Villányi G. András, Orpheusz szerelmei című könyvének bemutatója az Írók Boltjában

„A szerelem definíciójához talán a fülig szaladt mosoly visz? Az arc bármely szándéktól, nyereségtől és veszteségtől független önfeledt mimikája?”

„Nézőpont. Értené a Lányt. Látná magukat, ahogyan ő láthatta. Ám minél többet tanakodik effélén, annál világosabbá válik, hogy önmagát sem látja, nemhogy egy másik lényt, mint a Lány.” (V.G.A.)

A győri Műhely Kiadó tisztelettel meghívja Önt, családját, barátait

Villányi G. András: Orpheusz szerelmei című könyvének bemutatójára

az Írók Boltjába

(1061 Budapest, Andrássy út 45.)

2024. február 14-én 17 órára

Résztvevők:

Villányi G. András költő, japanológus

Horváth Nóra filozófus, a Műhely Kiadó vezetője

Horváth-Márjánovics Diána irodalomtörténész, a Műhely kritikai rovatának szerkesztője

Takács Nándor költő, a Műhely szépirodalmi rovatának szerkesztője

Villányi G. András az ELTE angol szakán végzett, majd Japánban öt évig Basó haikuját, illetve Szaigjót, a 12. századi buddhista szerzetes-költőt, továbbá a buddhizmust tanulmányozta a Kóbe és a Taisó Egyetemen. Végül ezirányú kutatásait Oxfordban folytatta. Verset és prózát ír; japánból és angolból műfordít. Saját válogatású kötete – Zilált hajam és szomorú játékok – két századfordulós japán szerző (Joszano Akiko és Isikava Takuboku) tankáiból 2003-ban jelent meg a General Press Kiadó gondozásában. A papagáj meséi – felnőttgyerekeknek – 2011-ben látott napvilágot a Fapadoskönyv Kiadónál. Tükröződések című verseskötetében (Scolar Kiadó, 2011) a 12. századi japán szerzetes, Szaigjó vakáiból és saját költeményeiből, prózáiból alkotott dialógust. 2005-től az évente megrendezésre kerülő Független Irodalmi Napok (FIN) tematikus kamara-versfesztivált szervezi. 2011-től a Szépírók Társaságának tagja. Orpheusz-VGA az Örök Férfi, aki otthonos az európai és a távol-keleti eszmeiségben, ahogy épp ettől idegen is tőlük. A könyvecske zarándoklat a szerelem magaslataihoz, mélységeihez; az én könyörtelen önreflexiója, kiút- és üdvözüléskutatás; verssűrű próza és az elbeszélő szakaszokat értelmező és átértelmező költemények kompozíciója, ínyenceknek való csemege.

Megtisztelő számomra, hogy a hosszú évek után újrainduló Műhely Kiadó első kiadványa, Villányi G. András Orpheusz szerelmei című kötete. Bizalmat adott nekünk, hogy gondozásba vegyük lelke egy darabját. Igen, szó szerint, mert e mű elolvasása után senkinek nem lehet kétsége, hogy ez a szívéből és lelkéből kidolgozott, prózai és verses részeket tartalmazó őszinte és időnként mellbevágó kitárulkozás, több évnyi szerelmi (lélek)gyakorlat, amolyan szenvedélyterápia eredménye. Egy önmagából formált alkotás, melyből nem fogjuk megtudni, hogy milyen a férfiak szerelme, vagy milyen a nők szerelme, de azt sokkal inkább, hogy milyen lehet egy bizonyos férfi szerelme, kapcsolódása a nőkhöz, öröme és analizáló gyötrelme, mely mégiscsak a boldog idők emlékezetét is magában hordozza. Ez a mű nem általánosít, nem ad recepteket, hanem olyan élethelyzetek mögötti érzelmekbe enged bepillantást, melyekkel olvasóként magunkat is jobban megérthetjük. Talán lesznek, akik eltartják maguktól, mert sokszor túl közel enged, és lesznek, akik élénk vitába szállnak vele, hisz a szerelmet mindenki máshogy éli meg. Egy biztos, aki beleéli magát, annak bekúszik az agyába és nem kizárt, hogy viszonyítási alappá emeli magában a férfi-női kapcsolatokat illetően. (Horváth Nóra)