World Scout Day

Indiai és dél-afrikai katonai és túlélési tapasztalatai alapján 1907-ben kísérleti tábort rendezett a Brownsea-szigeten, hogy kipróbálja cserkészettel kapcsolatos ötleteit. Huszonkét fiút szedett össze, egyeseket exkluzív magániskolákból, másokat munkáscsaládokból és táborozni vitte őket. Ez a tábor ma már legendává vált. Tábori élményeit a Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) című füzetekben adta közre 1908-ban.

A könyv olyan hatalmas sikert aratott, hogy a cserkészmozgalom elterjedése révén több, mint 35 nyelven jelent meg, s a világ 4. legolvasottabb könyve volt a 20. században (a Biblia, a Korán és Mao Ce-tung Vörös könyvecskéje után).

A két világháború után a cserkészet a nemzetek békés együttélésének szimbólumává vált.

A mozgalom magyarországi fejlődéstörténetének egyik fontos szakasza volt a regöscserkészet megjelenése, amely elsősorban Karácsony Sándor református egyetemi tanár munkásságához kapcsolódik.

Karácsony Sándor újszerű pedagógiai módszerekkel építette be az általa alapvető fontosságúnak tartott népismereti tartalmakat az oktatásba és a cserkésznevelésbe.

1921 nyarán a Keresztyén Ifjúsági Egyesület táborában kétszáz idősebb cserkész részvételével megújította az addig szokásos tábortűzi programokat, így a cserkészmozgalom addigi dalkincsét (műdalok, irredenta nóták, katonás menetelők) idővel felcserélte Kodály és Bartók nyomán a régizenei örökség és a magyar népdal. A tábortüzek másik nagy újítása volt, hogy nem csak a táborozók vettek részt, de a környező falvak lakói is, és Karácsony Sándor megénekeltette a parasztembereket, parasztasszonyokat.

A regöscserkészek sorából későbbi néptáncegyüttesek vezetői (Rábai Miklós, Molnár István, Szabó Iván) és nagy hatású népzene- és néptánckutatók (Martin György, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc, Járdányi Pál, Vargyas Lajos, Rajeczky Benjamin, stb.) kerültek ki, de az 1950-ben megalakult Állami Népi Együttes tagjai is zömmel egykori regöscserkészek voltak.


Az eredeti bejegyzés megtekinthető: itt.