XII. Véneki Alkotótábor
A győri Hermaion Irodalmi Társaság ugyan szigorított körülmények között, de idén is megrendezte a tizenkét éves hagyományra visszatekintő alkotótáborát. Idén nem a műhelyvezetők nevével reklámozták a tábort – Vincze Ferenc, Mechiat Zina és Király Farkas beépített emberként lép ki a szürke tömegből.
[…]
Idén nem a műhelyvezetők nevével reklámozták a tábort – Vincze Ferenc, Mechiat Zina és Király Farkas beépített emberként lép ki a szürke tömegből. Az L. Varga-féle szövegekből választottak egy-egy szemelvényt: Feri csoportjában Nemes Z. Márió, Zináéban Tóth Kinga, Farkaséban pedig Závada Péter verseiről folyik a beszélgetés. Ez feltétlenül említésre méltó, és tulajdonképpen bátor húzása az idei Véneknek: feladja azt a konvenciót, miszerint a jelentkezők szövegeinek szétcincálása köré szervezi a műhelymunkát. (Líra, próza, kritika. Fordítás.) Helyette kanonizált szövegeket tárgyalunk – már ha kanonizáció jeles kiadónál megjelenni, kortárs irodalomelméleti diskurzusok tárgyának lenni –, a tábor tematikájával összefüggésben, és azon túl. Vincze Feri csoportjához ülök, inkább emlékeztet az egész jobban sikerült magyar szakos szemináriumra, mint az elmúlt években megszokott műhelyezésre. Én mindenesetre élvezem. A szövegek is szerteágazó vitára adnak alkalmat. De felmerül a kérdés, ha a pályakezdés legelején álló szerző lennék, költő barátok és állandó visszajelzés nélkül, úgy, hogy idén nincs FISZ tábor, de általában ezen kívül szinte semmi – vajon nem a saját verseimet mutogatnám inkább?
[…]
A tudósítás szövege itt olvasható.