Tóth Tamás 2026
iparművészet és tervezőművészet
Bemutatkozás
A három évre vállalt munka összefoglalója.
Alkotói munkámban a plakát 21. századi helyzetével foglalkozom. A művészi plakát üzenettel bír, és valamilyen módon reflektál a körülöttünk levő̋ világra. Vizuális metafora és asszociatív gondolkodásmód jellemzi; sűrít, tömörít és jelképekben gondolkodik. Tartalmát grafikai és/vagy tipográfiai elemekkel jeleníti meg egyetlen képben. Rövid idő̋ alatt képes átvinni az üzenetét és egyértelműen fogalmaz.
A plakát a kor papírtükre. Az adott kor szülötte. Születésének körülményei nem függetlenek attól a gazdasági, társadalmi, kulturális és szociális kortól, amelyben megszületnek. Pontosan tükrözik ezeknek a változásait.
Az ezredforduló a plakátművészet számára egy gyökeres átalakulási időszakot hozott el, amelyet leginkább a digitális technológia és az internet elterjedése határozott meg. A plakát korábbi szerepe, mint az utca elsődleges tömegkommunikációs eszköze, megváltozott, és új platformokon kellett megtalálnia a helyét. Hagyományos hordozója, a hirdetőoszlop és a falfelület, a háttérbe szorult. Helyét a közösségi média és az internet vette át, ahol a plakátok virtuális formában terjednek. Ez azt jelenti, hogy a plakát ma már sokkal inkább egy online megosztásra optimalizált, digitális tartalom, mintsem egy fizikai tárgy. A plakát, mint műfaj, egyre inkább autonóm alkotásként jelenik meg.
Először megfogalmazom magamnak az üzenetet, amit közvetíteni szeretnék. Ezt addig sűrítem és tömörítem, amíg minden olyan rész el nem tűnik belőle, ami nem szükséges a megértéséhez. Ezután vizuálisan ötletelek, amelyek manuális vázlatokban öltenek testet, azaz rajzolok. Szándékom szerint az alkotói munkám az előbbiekben kifejtetteknek megfelelően – kettős: bemutatni a plakát tükörszerepét, vagyis azt, hogyan reflektál a saját korára, valamint reprezentálni a tervező̋ személyes szerepét, identitását a kortárs világban.
A plakátokat digitális technikával nyomtatom, de a tervezés során használt vegyes, manuális technikák minden esetben láthatóak lesznek, ami egységes stílust teremt. Ez a stílus – a digitális és a manuális eszközök dialektikája – jelenti az Én egyedi alkotói kézjegyemet. Ez nem csupán egy esztétikai döntés a részemről, hanem egy filozófiai állásfoglalás is: a hagyományos, manuális megközelítés fontosságát hangsúlyozom a modern digitális térben. A technika, amit használok láthatóvá teszi a gondolkodás folyamatát, az emberi érintést, megkülönböztetve a munkáimat a tisztán digitális, steril grafikai megoldásoktól.
Alkotói munkámban a plakát 21. századi helyzetével foglalkozom. A művészi plakát üzenettel bír, és valamilyen módon reflektál a körülöttünk levő̋ világra. Vizuális metafora és asszociatív gondolkodásmód jellemzi; sűrít, tömörít és jelképekben gondolkodik. Tartalmát grafikai és/vagy tipográfiai elemekkel jeleníti meg egyetlen képben. Rövid idő̋ alatt képes átvinni az üzenetét és egyértelműen fogalmaz.
A plakát a kor papírtükre. Az adott kor szülötte. Születésének körülményei nem függetlenek attól a gazdasági, társadalmi, kulturális és szociális kortól, amelyben megszületnek. Pontosan tükrözik ezeknek a változásait.
Az ezredforduló a plakátművészet számára egy gyökeres átalakulási időszakot hozott el, amelyet leginkább a digitális technológia és az internet elterjedése határozott meg. A plakát korábbi szerepe, mint az utca elsődleges tömegkommunikációs eszköze, megváltozott, és új platformokon kellett megtalálnia a helyét. Hagyományos hordozója, a hirdetőoszlop és a falfelület, a háttérbe szorult. Helyét a közösségi média és az internet vette át, ahol a plakátok virtuális formában terjednek. Ez azt jelenti, hogy a plakát ma már sokkal inkább egy online megosztásra optimalizált, digitális tartalom, mintsem egy fizikai tárgy. A plakát, mint műfaj, egyre inkább autonóm alkotásként jelenik meg.
Először megfogalmazom magamnak az üzenetet, amit közvetíteni szeretnék. Ezt addig sűrítem és tömörítem, amíg minden olyan rész el nem tűnik belőle, ami nem szükséges a megértéséhez. Ezután vizuálisan ötletelek, amelyek manuális vázlatokban öltenek testet, azaz rajzolok. Szándékom szerint az alkotói munkám az előbbiekben kifejtetteknek megfelelően – kettős: bemutatni a plakát tükörszerepét, vagyis azt, hogyan reflektál a saját korára, valamint reprezentálni a tervező̋ személyes szerepét, identitását a kortárs világban.
A plakátokat digitális technikával nyomtatom, de a tervezés során használt vegyes, manuális technikák minden esetben láthatóak lesznek, ami egységes stílust teremt. Ez a stílus – a digitális és a manuális eszközök dialektikája – jelenti az Én egyedi alkotói kézjegyemet. Ez nem csupán egy esztétikai döntés a részemről, hanem egy filozófiai állásfoglalás is: a hagyományos, manuális megközelítés fontosságát hangsúlyozom a modern digitális térben. A technika, amit használok láthatóvá teszi a gondolkodás folyamatát, az emberi érintést, megkülönböztetve a munkáimat a tisztán digitális, steril grafikai megoldásoktól.
Hírek, Események