https://ujszo.com/kultura/pillanatkep-a-muveszteleprol

ÚJ SZÓ ONLINE

2022. október 28. 20:15

KULTÚRA

Pillanatkép a művésztelepről

A csend az egyetlen jelenség, aminek nincs közvetlen gyakorlati haszna, ezért ellenáll a technicizálódott társadalom haszonelvű gondolkodásának. A DUNARTCOM művésztelep alkotói közül ki-ki a maga eszköztárával reflektál a csend témájára. Alkotásaikban a belső csend, a szakrális töltődés, az alkotói folyamattal társuló elmélyülés és kontempláció is szerepet kap.

Antal Malvina munka közben (A szerző felvétele)

A tizenhárom művész Romániából, Magyarországról és Szlovákiából érkezett a jelenleg is tartó somorjai alkotótelepre. Inspiratív természeti és szakrális környezetben alkothatnak, többen a somorjai katolikus Nagyboldogasszony-templom kolostorának tereit használják műteremként. Az alkotók könnyen tudtak azonosulni a témával, volt, aki pár nap alatt készítette el a zárókiállításra szánt munkáját.

„A csend számomra azt a harmóniát és formai nyugalmat jelenti, amit az alkotás egyik alkotóelemének is nevezhetnénk – mondja Antal Malvina nagybányai születésű, Budapesten élő szobrászművész, akinek munkája a Forgás által elmozdítva címet kapta. – Ahogy egy zeneműnél a szünet elengedhetetlen a hangok között, úgy a csend az én esetemben a formák elrendezéséhez szükséges eszközt jelenti.” Antal Malvina munkáinak a mozgás a mozgatórúgója, egy-egy mozdulatnak a lekövetése és megértése foglalkoztatja. A művésztelepen készülő plasztikáját az úgynevezett rönkforgás inspirálta, amit a modern táncban, illetve a jógában is alkalmaznak.

Ezután Koroknai Zsolt budapesti képzőművész Symphonion/Csend című videóobjektjét szemlélem. „Egy klasszikus személyes tárgyat modelleztem, egy századfordulós, felhúzható zenedobozt, amelynek gépies, de egyben lírai dallama ünnepi időszakokban családi körben zendült fel” – mondja az alkotó, akinek munkájában kiemelt szerepet kapott az anyaghasználat, a fém és fa transzponált szerepe, úgy mint a digitális és unplugged hang, illetve a vizualizáció összecsengése. „Egy érzelmi emlék időtlen kivetülése is lehet az objektem, akár a zenedobozban forgó lemez videó-loop réteghullámainak csenddel megtört rezgése.” 

Berkes Csilla ógyallai származású, Budapesten élő szobrászművész harmadjára vesz rész a művésztelepen. Szobrai készítésekor olyan asztronómiai modellre, vagy vizsgálati eszközre emlékeztető fiktív szerkezetet hoz létre, ahol a fókusz és a periféria jelenségei közti kapcsolatot szemlélteti. Ezúttal egy üvegcsébe zárt ferrofluidot használ, mely vakfoltként lebeg az éterben, eltakarva a látótér fókuszát.

M. Kiss Márta kisfaludi festőművész szintén visszatérő vendége az alkotótelepnek, gyakran inspirálja munkáit a táji környezet. „Erdőben készítem miniatűr festményeimet, ahol kiszáradt növényeken vizsgálom a csendet – meséli. – A csendet színekben próbálom keresni, vagyis az eddigi színes palettámat igyekszem monokrómmá változtatni.” Helyi sárral, enyvvel, pigmentekkel és olajjal dolgozik, szeretne megválni a szintetikus anyagoktól, az akril és a ragasztó használatától.

Oláh Sándor ötvösművész lencse formájú acéltálakkal és rozsdamentes acéllemezből kivágott Krisztust ábrázoló objektjét mutatja be: „Nagyon örülök ennek a témának, mert művészként, jövőkutatóként ebben a paradigmaváltásra érett világunkban erős meggyőződéssel vallom, hogy az áhított változás az alap fogalmaink átvilágításával és újraértelmezésével kezdődhet el. A csendnek felértékelődött a szerepe az életünkben.” Oláh Sándor választott témájában, a Krisztus csendje a Golgota rendjében című munkájában a megfogható és a megfoghatatlan Világ csendjét vizsgálja.

László Dániel magyarországi festőművész először jár a somorjai művésztelepen. Hagyományos olajjal fest vászonra, két témát készít, kétféleképpen igyekszik megragadni a hely szellemét. „Az egyik a táj, melynek folyamán plain air technikával tájképet festek a természeti környezetről, elsősorban a parkról. A másik témám a somorjai református templom belső tere, mely több évszázada változatlan strukturáltságú. Ez az enteriőr a hely szellemének esszenciáját hordozza.”

Méry Bea, a somorjai származású, Budapesten élő grafikusművész fraktálszerű, organikus festményeinek visszafogott színvilága egyfajta mozgékony csendet jelenít meg. „A Fehér sziget egy szimbolikus hely, a képek a köztes létet és az arról való hagyományos elképzeléseket, a halál utáni lélek útját vizsgálja – magyarázza. – A fraktálos, organikus forma a sziget egy részlete, a víz, folyamszerű formájával a tudat jelképe: a testhez tapadó tudat és gondolatok tágulásának, szűkülésének, majd kiürülésének és feloldódásának folyamatábrázolása.”

Szabó Ottó kassai képzőművész maga is évek óta szervez nemzetközi művésztelepeket. Annak ellenére, hogy fontos számára a közösségformálás, olajképei a csendességbe burkolóznak. Ő maga szavakkal így ragadja meg ezt a csendet: „Amikor beszélgetés közben megakad a szó, amikor rádöbbensz, amikor elakad a szavad, nem találsz megfelelő kifejezést arra, amit érzel...” – mesél visszafogott hangon munkáiról.

Sztojánovits Andrea fényművész harmadszor vesz részt a művésztelepen. A jelenleg készülő minimalista fényinstallációinak John Cage zeneszerző 4:33, illetve Kazimir Malevics A tárgy nélküli világ című művei az inspirációs forrásai. Fehér akrilfestményeinek faktúrái magukban hordozzák a külső környezet zajait és rezdüléseit. Objektjei legvégső installációs formájukban olyan érzetet keltenek majd a nézőben, mintha fényforrások lennének és önmagukból szórnák a homogén fényt.

A művésztelep Csend című kiállításának megnyitóját október 29-én 18 órakor tartják a somorjai Korona udvarban. A tárlatot Tolnay Imre képzőművész, egyetemi tanár nyitja meg.

MAYER ÉVA